Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az Országgyűlés plenáris ülése 2022.október 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Tovább várat magára a NATO-bővítés magyar ratifikálása

Leszavazta a kormánytöbbség azt a szocialista indítványt, hogy az Országgyűlés már ezen a héten biztosítsa támogatásától Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Olyan ellenzéki párt is akad, amely szerint az Észak-atlanti Szövetség skandináv bővítését meg kellene vétózni, mert a NATO további terjeszkedése kirobbanthatja a harmadik világháborút.

A kormány július közepén terjesztette be az Országgyűlésnek a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló javaslatokat, de a törvényhozás még mindig nem szavazta meg azokat. Hétfőn ezért a szocialista Tóth Bertalan megpróbálta a keddi ülés napirendjére venni a témát, de Kövér László fideszes házelnök saját hatáskörében elutasította a változtatást. A kormánypárti képviselők pedig nem járultak hozzá a nyílt szavazáshoz.

A fentiek ellenére később majd várhatóan meghozza ezt a döntést a parlament, még akkor is, ha a Mi Hazánk Mozgalom ezt nagyon rossz ötletnek tartja. Novák Előd parlamenti felszólalásában azt mondta: pártja szerint itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen.

Az ellenzéki képviselő interpellációjára Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt, jelezve, hogy a NATO-tagságról az Országgyűlés fog határozni, a döntést pedig a kormány tiszteletben fogja tartani.

„Mi azt mondtuk a kezdetektől, hogy a török szempontokat figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban a magyar álláspont egybeesik a NATO álláspontjával abban a tekintetben, hogy a NATO mint szövetség nem küld fegyvereket és katonákat ebbe a konfliktusba (orosz–ukrán háború – a szerk.), mert az egyet jelentene a harmadik világháborúval” – fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta:

a NATO és Oroszország összecsapását mindenképpen el kell kerülnünk.

Jelenleg Magyarországon kívül már csak egy állam, Törökország nem ratifikálta a finnek és a svédek csatlakozását a NATO-hoz.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×