Agrárszakemberek szerint a kalászosok és a repce számára az utolsó utáni pillanatban érkezett az áprilisi csapadék, ám már így is borítékolható, hogy a termésátlag gyengébb lesz a korábbi éveknél - írta meg a Népszava. Ráadásul mivel az elmúlt három hónapban 50-80 milliméternyi csapadék hiányzott a talajból, a mostani egyelőre csak kármentésnek jó. Tartós, csendes esőre lenne szükség a talaj vészes vízhiányának pótlására.

A Népszava szerint az aszályos idő azonban nemcsak a mezőgazdaságra, hanem a turizmusra is veszélyes, ugyanis

a földek mellett a legnagyobb hazai tavak vízszintje is alacsonyabb az ideálisnál.

A napilap arról ír, hogy a Balaton vízszintje a Hydroinfo adatai alapján az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően ugyan 104-105 centiméterre nőtt, ám tavaly ősszel 84-85 centit is mutatott a mérce, ami a téli vízszintnél 25-26, a nyárinál 35-36 centivel alacsonyabb – egyes vitorláskikötőket már nem tudtak használni a hajósok.

A tó vízforgalma, vagyis a csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás együttese a január-márciusi időszakban 1921 óta, vagyis amióta rendelkezésre állnak ellenőrzött adatok, a legalacsonyabb értéket mutatta. A Balaton vízgyűjtőjére hullott csapadék ebben az időszakban mindössze 47 százaléka volt az elmúlt 30 év átlagának,

a megszokott mennyiségnek még a fele sem esett le.

A jelenlegi adatok birtokában úgy számolunk, hogy az üdülési szezon végére akár 77 centiméterre is csökkenhet a vízszint – tette hozzá az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja, tudományos kutató szerint egyáltalán nem ördögtől való az alacsony vízszint, sőt, kifejezetten hasznos a tó ökoszisztémája szempontjából. A Balaton élővilágával foglalkozó szakemberek folyamatosan arról beszélnek, hogy a Balaton nyári vízszintjének 2019-es megemelése káros, ugyanis a magasabb vízoszlop hatására hőmérsékleti rétegződés alakul ki a vízben, ami beindít bizonyos biológiai folyamatokat, például elősegíti az algavirágzást.