Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Teacher and children with face mask back at school after covid-19 quarantine and lockdown, writing.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

PSZ: kötelező oltás helyett legyen állandó tesztelés

November 10. helyett november 18-án folytatódnak a tárgyalások a pedagógus-szakszervezetek és a kormány képviselői között – tájékoztatta az InfoRádiót a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szabó Zsuzsa hozzátette: a 10 százalékos béremelést továbbra is elfogadhatatlannak tartják, és azt is, hogy az október végén megjelent kormányrendeletek nem egységesen szabályozzák a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételét az oktatási ágazatban.

Szabó Zsuzsa tájékoztatása szerint eredetileg november 10-én lett volna a pedagógusok-szakszervezetek és a kormány képviselői közötti tárgyalás, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma módosította a dátumot november 18-ra. A PSZ indokolást nem kapott a halasztásról.

A korábbi tárgyalásokon a pedagógus-szakszervezetek kaptak már bérajánlatot, de azt elfogadhatatlannak tartják. Az elnök kiemelte, az oktatásban dolgozók jóllétének egyik fontos eleme a bérek emelése, ugyanis egyre kevesebben vannak a pályán, és lassan már azok is elhagyják az oktatási intézményeket, akik eddig szívvel-lélekkel, a hivatástudatuk okán maradtak a rendszerben, mert nem lehet megélni abból a bérből, amit keresnek. Szabó Zsuzsa úgy gondolja, ez egy olyan kérdés, amiből semmiképpen nem engedhetnek.

„A 10 százalékos ajánlat mindenki számára elfogadhatatlan, és közöltük: szinte megalázó, nemhogy segítene, rontani fog a helyzeten” – fogalmazott.

Az elnök arra is kitért, korábban azt is felvetették, hogy az október 28-án megjelent két kormányrendeletet vonják vissza. Ismeretes, a kormány jogi lehetőséget biztosított a cégek és vállalkozások számára, hogy előírják alkalmazottaiknak a kötelező védőoltást. Külön kormányrendelet vonatkozik az állami és az önkormányzati szférára. Szabó Zsuzsa leszögezte, a PSZ oltáspárti, és rengeteget dolgozott az elmúlt tanévben azon, hogy az oktatásban dolgozók vakcinálását előre hozzák, mert fontosnak tartják a védekezés szempontjából, hogy a tanárok, akik egy nap több osztályban is taníthatnak, ne hurcolják az esetleges betegségüket. Ugyanakkor

nehezményezik, hogy a kormányrendelet az oktatási ágazatban nem egységesen szabályoz

az állami fenntartású intézményekben, ahol kötelezővé teszi az oltást, illetve az egyházi és magániskolákban, ahol az intézmény vezetőjére bízza a döntést.

A szakszervezet úgy ítéli meg, mindennek több veszélye is van: az egyik, hogy az állami intézményekben, aki nincs beoltva, elküldik fizetés nélküli szabadságra, amivel a gyerekek érdekei sérülnek, mert a tanulók nem kapják meg azt a szintű oktatást, amire egyébként joguk lenne – magyarázta a PSZ-elnök. A másik veszély, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok jó eséllyel megjelenhetnek azokban az oktatási intézményekben, ahol egyház vagy alapítvány a fenntartó. „Így elindul egy olyan vándorlás, ami egyáltalán nem tesz jót a rendszernek a tanév közben, mert felborítja a már kialakított órarendet, ami a gyerekeknek is nagyon rossz” – fogalmazott Szabó Zsuzsa.

A fizetés nélküli szabadság abból a szempontból is előnytelen lehet a munkavállalók számára, hogy épp a járvány kellős közepén maradnak egészségügyi ellátás nélkül – folytatta a szakember, szerinte egyik szakszervezet sem engedheti meg magának, hogy magára hagyja a kollégákat. „A PSZ ezt nem is fogja megtenni: kiállunk a kollégákért, nem hagyjuk magukra, igenis,

a kormány hozzon olyan intézkedéseket, amelyekben ezt a fennmaradó 10 százaléknyi oltatlan pedagógust valamilyen más módon tudja biztonságba helyezni

annak érdekében, hogy ne maradjanak el tanítási órák” – summázott Szabó Zsuzsa.

Végezetül arra is emlékeztetett, sokan azért nem vállalják az oltást, mert olyan alapbetegségük van, ami miatt ezt nem tehetik meg. Szerinte az ő folyamatos tesztelésük biztonságot jelenthetne az egyén és a közösség számára is, tehát a PSZ azt vallja: teszteljék azokat a kollégákat, akik nincsenek beoltva és mindjárt lehet tudni, ki lesz az, akit ki kell emelni, mert fertőző.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×