Horváth Péter szerint azt követően, hogy minden bizonnyal minden iskola felmérte, mennyire sikerült a nagyjából féléves kihagyást a jelenléti oktatásban a gyerekeknek átvészelniük, nemcsak a tananyagok, a közösségek alakulását illetően is, mindenki nagyon bizakodó volt augusztus végén. Különösen a középiskolák, illetve a 12 év feletti korosztály számára lehetett megnyugtatóbb, legalábbis biztatóbb az évkezdet, hiszen közülök nagyon sokan éltek az oltás lehetőségével. Most azonban aggodalomra adhat okot, hogy a vírus ismét egyre inkább jelen van, elsősorban az alsóbb éfolyamokon, illetve az óvodákban – tette hozzá.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elmondta, egy héttel ezelőtt volt Budapesten egy megbeszélésük a megyei elnökökkel, a tagozatok vezetőivel, és nagyon sokféle tapasztalat van: a középiskolákban jellemzően kevés a megbetegedés, a gimnáziumokban különösen kevés, a szakképző iskolában egy picit több.

Ami a tanügyi intézkedéseket illeti, a protokoll nem változott, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelzi, ha megfertőződik egy tanuló, és aki nem volt beoltva az osztályából, arra karantén vár. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója megjegyezte, náluk az elmúlt két hónapban mindössze egyetlen megbetegedés történt a 800 diák közül, és a 35 fős osztályból a beteg diákkal együtt összesen hét tanulót kellett karanténba küldeni néhány napra, a többiek folytatták az oktatást.

Vagyis

ez jelentős különbség a tavalyi évhez képest,

amikor egy-egy fertőzés esetén az egész osztályt karanténba kellett küldeni, elrendelve a digitális munkarendet. Ezért Horváth Péter minden 12 évesnél idősebb diákot arra bátorít, hogy lehetőség szerint oltassa be magát. „Hiszen látszik a statisztikai adatokból, hogy a középiskolák döntő részében nem kellett semmilyen drasztikus lépést tenni, és lényegesen kevesebb a megbetegedés” – érvelt. Az általános iskolákban és az óvodákban viszont láthatóan felütötte a fejét a vírus, és egyre több osztály kerülhet karantéba, vagy szorulhat tantermen kívüli munkarendre – osztotta meg aggodalmát az igazgató.

Egyre rosszabb lesz a helyzet

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a tanárhiányt illetően úgy fogalmazott, nem a nyelvtanárok által adott órákkal van a legnagyobb probléma, hanem egyértelműen a természettudomány és informatika az, ami a leggyengébb pozícióban van, és lesz is a következő időszakban, hiszen a természettudományos tanárok átlagéletkora az összes tanár átlagéletkorához képet is lényegesen rosszabb, valamint látható, hogy bizonyos szakokból, úgymint a kémia vagy fizika, nem indul képzés gyakorlatilag az országban.

Horváth Péter egyetértett azzal, hogy meglehetősen nagy a különbség a fenntartók által mondott és a szakszervezetek által jelzett létszámhiány között – utóbbiak tanévkezdéskor 10-12 ezerre tették a hiányzó pedagógusok számát –, de pontos számot ő sem tud mondani. Azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a háttérben, kifejtette: a hiány nem egyszerre következett be, egyetlen lépésben, hanem fokozatosan, köszönhetően a pályaelhagyásoknak, nyugdíjazásoknak. A rendszerből kieső pedagógusok száma pedig nagyobbnak bizonyult, mint a rendszerbe érkezőké. A szakember szerint a következő években, ha csak a nyugdíjba vonulókat számoljuk és azt, hogy mennyien vannak jelen pillanatban a képzésben és – az előző időszak tapasztalatai alapján – közülük mennyien kezdik el a pedagóguspályát valóban, egyre rosszabb lesz a helyzet.

„Ebből a szempontból nagyon borúlátó vagyok”

– tette hozzá.

Horvát Péter szerint legalább azt el kellene érni, hogy minél kevesebben hagyják el a pályát, aminek nyilván elsősorban anyagi oka van. A másik dolog, hogy minden mindent meg kell tenni azért, hogy egyre többen válasszák a pedagóguspályát, és a képzés után maradjanak is benne a rendszerben – tette hozzá, megismételve, hogy máskülönben a mostani elaprózott iskolarendszerben óriási problémák lesznek a következőkben.

Nagyon markáns emelés kellene 2023-ban

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, Orbán Viktor október elején arról beszélt egy interjúban, hogy jövő januártól 10 százalékos béremelés jöhet a pedagógusok számára, valamint kilátásba helyezte azt is a miniszterelnök, hogy a gazdaság teljesítményétől függően 2023-tól megindulhat egy átfogóbb bérrendezés. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke olyan szempontból nem örült ennek a 10 százalékos bejelentésnek, hogy az bizonyos értelemben tovább rontja a tanárok társadalomban elfoglalt pozícióját, hiszen több mint 20 százalékkal fog emelkedni a minimálbér, és a jelek szerint a garantált bérminimum is hasonló értékben fog nőni.

Hozzátette: amikor 2013-ban örömmel üdvözölték a pedagógusbéreknek a rendezését, az életpályamodell kialakítását, akkor is azt tartották a legfontosabbnak, hogy ez hosszú távú társadalmi pozíció legyen. „Ha így nézzük, akkor most 2022-ben ez a pozíció tovább fog gyengülni, amitől nem hiszem, hogy vonzóbb a pedagóguspálya” – ismételte meg az InfoRádió Aréna című műsorában. Horváth Péter jónak tartaná, ha végre valóban kiszámítható, a társadalmi sztenderdhez kötött lenne az életpálya, ami hosszú távon biztosítja a pedagógusok helyzetét, mert az utóbbi két évtizedben kétszer volt komolyabb bérrendezés, de aztán látványosan visszaesett a pedagógusok bérpozíciója.

A szakember emlékeztetett, a 2013-as rendezés – az életpályamodell elindulása és az ahhoz kapcsolódó bértábla megalkotása – három alappillérre épült.

• Egy azonnali jelentős béremelés,
• a pedagógusok béralapját is a minimálbérhez kötik,
• és az inflációkövetés.

Ebből 2015-től gyakorlatilag megszűnt a minimálbérhez való rögzítés, miután 2014-es értéken befagyott a vetítési alap, majd 2016-tól megszűnt az inflációkövetés is.

A kormányfő 10 százalékos emelésére visszakanyarodva a szakember megjegyezte, nem tudni, hogy vetítésialap-emelés lesz-e vagy valamiféle bérkiegészítés. Ugyanis, ha ez utóbbi formában fog történni, akkor az nem fogja érinteni azokat a pótlékokat, amelyek szintén az illetményalaphoz kötődnek, tehát a vetítési alaphoz – magyarázta Horváth Péter, aki szerint a 10 százalék biztosan nem fogja megoldani, hogy több pedagógus legyen és többen maradjanak a pályán, ezért 2023-ban egy sokkal markánsabb fizetésemelést tartana szükségesnek. Hozzátette: nehéz belemenni számháborúba, de kiindulva abból, hogy valamikor a minimálbérhez volt követve a pedagógusbér, ez volt az életpályamodell alapja,

a szakszervezetek egy 100 százalékos alapilletményemelés kérnek, ami biztosan vonzóvá tenné a szakmát.

Hiszen a nemzetgazdasági átlagbért, ami 440 ezer forint körüli összeg, egy pedagógus az előmeneteli rendszerben, 61 éves korára éri el, ami nem túl biztató – jegyezte meg a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.