Benkő Tibor honvédelmi miniszter elsőként az újságírók türelmét köszönte meg, hogy megvárták, amíg információt kapnak a történésekről.

"Minden magyarról tudtunk gondoskodni, katonáinkat egészségben, épségben hoztuk haza" - fogalmazott a tájékoztatón a tárcavezető.

Mint felelevenítette, az afganisztáni missziót, műveletet a 2001-es terrortámadás hívta életre, Magyarország 2003-ban csatlakozott a folyamathoz. Legutóbb gyalogszázaddal csatlakozott a Magyar Honvédség, és elsősorban a tartományi újjáépítésben vett részt.

"A NATO célkitűzése az volt, hogy együtt megyünk be, és együtt jövünk ki Afganisztánból, ezt sikerült is teljesíteni. Azonban amikor Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy szeptember 11-ig véget ér a csapatkivonás, áldatlan állapotok, káosz és anarchia alakult ki az országban. Erre reagálva a magyar kormány úgy döntött, hogy segít azokon a családokon és katonákon, akik segítették az Afganisztánban szolgáló magyarok életét" - számolt be róla Benkő Tibor.

A mentés során a célok a következők voltak:

• létre kellett hozni a mentőcsapatot, ki kellett képezni az érintett személyeket
• Airbus-319-"kormánygépeket" vettek igénybe a veladat végrehajtására
• meg kellett kérni a repüléshez szükséges diplomáciai engedélyeket
• a munkát össze kellett hangolni a Belügyminisztériumban, a külügyben és a honvédelmi tárcában
• kellett találni egy Afganisztánhoz közeli országot, ahová ki lehet menekíteni az afganisztániakat (Üzbegisztán)
• folyamatos kapcsolatot kellett tartani a kimenekítésre várókkal, mindig kellett tudni, merre járnak, hol vannak, hogy lehet őket a kabuli reptérre bevinni
• a feladatellátás éjjel-nappal zajlott
• elsődlegesen a magyar állampolgárok biztonságát kellett szavatolni, másodsorban a már említett afgánokét
• akiket nem tudtak elérni, számukra is támogatást és iránymutatást kellett adni valamilyen formában
• kimenekítési tervet kellett készíteni (augusztus 17-én kapta a feladatot a honvédség, 18-ára készen állt a kontingens).

A katonák kimenekítettek 540 főt, amerikaiakat, magyarokat, osztrákokat, afgánokat. Minden magyart sikerült hazahozni, ugyanígy az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársait is. Nem áll módjukban azonban kiadni a kimenekítettek pontos állampolgársági összetételét.

Az elért, érintett, távozni kívánt afgánokat is 100 százalékban sikerült Magyarországra hozni, de az érintetteknek csak 87 százaléka akart eljönni, ez 57 család, 180 gyermek.

A kint töltött 7 nap alatt 14-szer tették meg a repülők Afganisztán és Üzbegisztán között, Üzbegisztánból a Wizz Air és az üzbég légi cég hozta haza a kimenekítetteket - számolt be még Benkő Tibor.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a honvédség parancsnoka kijelentette, a magyar honvédség történelmet ír, szerinte nem volt még ilyen kihívás a magyar katonák előtt,

kevesebb mint 20 óra alatt készültek fel a katonák a kimenekítési feladatra.

Leszállást követően először 30 percet maradhattak a magyar gépek a kabuli betonon, ez később változott, de ehhez úgy kellett szervezni a hazahozottakat, hogy minden biztonságban zajoljon - Ruszin-Szendi Romulusz említést tett egy más nemzethez tartozó mentőcsapat esetében arról, hogy

egy utas bombát szerelt a repülő vécéjébe.

Visszatérve a magyar mentésre elmondta még, egy körben 70 embert tudtak kimenekíteni, egy különleges osztag pedig folyamatosan ott tartózkodott, köztük egy mesterlövész csoport is.

"A végén más nemzetek katonái jöttek oda hozzánk, hogy azt kérdezzék, hogy csináltátok" - fogalmazott a parancsnok. "Lövészek, híradósok, titkosszolgák, műszakisok, légierők mind együtt dolgoztak, ez mind nem jöhetett volna létre a haderőfejlesztés nélkül."

Kijelentette, a NATO kötelékeiben további kapcsolódó feladatokban is részt vesz majd a honvédség.

Ruszin-Szendi Romulusz szintén megköszönte a sajtónak, hogy megértette, "vigyázni kell a katonáinkra".

Kérdésre válaszolva még a következőkről tájékoztattak:

• közel 100 fő vett részt a műveletben
• az amerikai partnerekkel nem volt gördülékeny az együttműködés Kabulban, "mindenki az életéért küzdött"
• nagyon nehéz megítélni, hogy ki miért érkezik a repülőtérre egy ilyen helyzetben, kemény kézzel kellett szervezni a folyamatot
• nem volt fegyveres összetűzés a magyar és a tálib erők között
• a kabuli repülőtérnek egy kapuja volt, az amerikaiak a saját katonáikkal akartak kezdeni
• hogy még vannak-e magyarok Afganisztánban, az nem a honvédség kompetenciája, de a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy aki el akarja hagyni magyarként Afganisztánt, az biztonságban el is hagyhatja. "Magyarok nem maradhatnak ott, ha haza akarnak jönni."
• a tálib kormánnyal nem kellett kapcsolatot felvenni, a légtér és a repülőtér nincs a fennhatóságuk alatt
• már levegőben volt a művelet, amikor néhány engedélyt sikerült megkapni, késlekedés nem történt, műszaki probléma Afganisztánban sem akadt a gépekkel, "rosszindulatú feltételezés", hogy a katonai gépekkel műszaki gondok voltak, ezért vetettek be polgári repülőgépeket is, a katonákat katonai gépek hozták haza
• a Magyarországra hozott afganisztáni családokat alaposan leellenőrizték
• nincs pontos szám arról, hogy hány magyar maradt Afganisztánban önként
• egyes menekülők papírjait az amerikai katonák megsemmisítették, így nem tudtak útnak indulni
• van egy névjegyzék, amelyen azok szerepelnek, akik kapcsolatban voltak a magyarokkal Afganisztánban, ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium tartotta nyilván, így derült ki, kiket kellett kihozni
• technikai eszköz, felszerelés magyar részről nem maradt Afganisztánban
• a kimenkítésben részt vettek számíthatnak anyagi elismerésre, az osztagparancsnokot csütörtök hajnalban a kecskeméti reptéren előléptették.
• a kimenekítési akció költségei nem ismertek
• éles lőszert magyar katonák Afganisztánban az akció során nem használtak
• a megérkezett afgán családokról "személyre szabottan" gondoskodnak a kormány minisztériumai.

Benkő Tibor a tájékoztatón bejelentette,

a kormány által előirányzott kimenekítési művelet véget ért,

a következő NATO-felkérésekről viszont még nem lehet beszámolni.

"A tervezés folyik, a tapasztalatok feldolgozása folyamatos" - tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz, aki szerint "nem első bálozók" voltak, akik megoldották a mostani feladatot, amelynek az "Operation Sámán" fantázianevet adták. Felszólított mindenkit, hogy ne menjen most "katasztrófaturistaként" senki Afganisztánba.

Az afganisztáni misszó 18 éve során 7 magyar katona hunyt el, közülük 2 nő volt.