Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Détárné Molnár Andrea, a Szeghalmi Járási Hivatal hivatalvezetője átadja az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagát Juhász Lajos háziorvosnak a vésztői orvosi centrumban 2021. február 17-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Jobban bízunk a keleti vakcinákban, mint az AstraZenecáéban a Nézőpont Intézet felmérése szerint

A magyarok már több mint kétharmada (69 százalék) tervezi beoltatni magát, vagy már be is oltották – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.

Év eleje óta folyamatos emelkedés tapasztalható az oltási kedv esetében. 2020 decembere óta megduplázódott azok aránya, akik tervezik beadatni maguknak a vakcinát, vagy már esetleg be is vannak oltva. Ez az arány jelenleg 69 százalék, tavaly decemberben 35 százalék volt, olvasható a Nézőpont Intézet sajtóközélmenyeben.

Továbbra is az idősebbek és a nagyobb településen élők körében a legmagasabb az oltakozási kedv, de szinte minden vizsgált csoport esetében növekedés volt tapasztalható. Ez nem meglepő, hiszen már több, mint másfél millióan megkapták az oltást Magyarországon komolyabb mellékhatások nélkül, így a közvetlen hozzátartozók és az ismerősök pozitív tapasztalatai tovább növelik a bizalmat a vakcinában, teszik hozzá.

A Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a magyarok körében, 61 százalék beadatná magának azt, sőt 6 százalék csak ezt az oltóanyagot fogadná el.

Legkevésbé az AstraZeneca népszerű a magyarok körében, 37 százaléknyian oltakoznának vele és mindössze 1 százaléknyian választanák kizárólag az angol-svéd terméket.

A keleti vakcinák népszerűbbek az AstraZenecánál, mind a kínai Sinopharm, mind pedig az orosz Sputnyik V-oltóanyagot a megkérdezettek fele beadatná (50, illetve 48 százalék). Komoly törzsbázisa is van a két vakcinának, a kínai esetében 5 százaléknyian, az orosz esetében pedig 3 százaléknyian mondták azt, hogy csak ezzel oltakoznának. A Moderna termékét is nagyságrendileg annyian választanák, mint a két keleti oltóanyagot (53 százalék), olvasható.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. március 16. és 17. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék, zárul a közlemény.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×