Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Détárné Molnár Andrea, a Szeghalmi Járási Hivatal hivatalvezetője átadja az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagát Juhász Lajos háziorvosnak a vésztői orvosi centrumban 2021. február 17-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Jobban bízunk a keleti vakcinákban, mint az AstraZenecáéban a Nézőpont Intézet felmérése szerint

A magyarok már több mint kétharmada (69 százalék) tervezi beoltatni magát, vagy már be is oltották – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.

Év eleje óta folyamatos emelkedés tapasztalható az oltási kedv esetében. 2020 decembere óta megduplázódott azok aránya, akik tervezik beadatni maguknak a vakcinát, vagy már esetleg be is vannak oltva. Ez az arány jelenleg 69 százalék, tavaly decemberben 35 százalék volt, olvasható a Nézőpont Intézet sajtóközélmenyeben.

Továbbra is az idősebbek és a nagyobb településen élők körében a legmagasabb az oltakozási kedv, de szinte minden vizsgált csoport esetében növekedés volt tapasztalható. Ez nem meglepő, hiszen már több, mint másfél millióan megkapták az oltást Magyarországon komolyabb mellékhatások nélkül, így a közvetlen hozzátartozók és az ismerősök pozitív tapasztalatai tovább növelik a bizalmat a vakcinában, teszik hozzá.

A Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a magyarok körében, 61 százalék beadatná magának azt, sőt 6 százalék csak ezt az oltóanyagot fogadná el.

Legkevésbé az AstraZeneca népszerű a magyarok körében, 37 százaléknyian oltakoznának vele és mindössze 1 százaléknyian választanák kizárólag az angol-svéd terméket.

A keleti vakcinák népszerűbbek az AstraZenecánál, mind a kínai Sinopharm, mind pedig az orosz Sputnyik V-oltóanyagot a megkérdezettek fele beadatná (50, illetve 48 százalék). Komoly törzsbázisa is van a két vakcinának, a kínai esetében 5 százaléknyian, az orosz esetében pedig 3 százaléknyian mondták azt, hogy csak ezzel oltakoznának. A Moderna termékét is nagyságrendileg annyian választanák, mint a két keleti oltóanyagot (53 százalék), olvasható.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. március 16. és 17. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék, zárul a közlemény.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×