eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2020. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Rogán Antal: a határvédelem a járvány időszakában is aktuális kérdés

A nemzeti konzultáció és az egyetértési pontok kijelölése a kormány számára nem formális vagy kommunikációs kérdés: ez határozza meg azokat a politikai döntéseket, amelyeket a kormány meghoz még a járvány és az alkalmazandó válságkezelés idején is - mondta Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán.

Közölte: az elmúlt napokban az időseknek fenntartott védett idősáv bevezetése történt meg, amelyet a nemzeti konzultáció során az emberek 62 százaléka kért és támogatott.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője elmondta: a koronavírus-járványról szóló konzultációban az emberek egyértelműen jelezték, hogy amíg lehet, meg kell tartani az ország működőképességét, emellett kijelölték azt is, milyen eszközöket támogatnak. Legnagyobb arányban a maszkviselést támogatták, ezt követte az országhatárok lezárása és a rendezvények korlátozása , majd a távolságtartás, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása, az időseknek fenntartott vásárlási sáv, az ingyenes parkolás és a kijárási korlátozás. Közölte: az elmúlt napokban az időseknek fenntartott védett idősáv bevezetése történt meg, amelyet a nemzeti konzultáció során az emberek 62 százaléka kért és támogatott. Hozzátette: az Idősügyi Tanács is ennek bevezetését kérte, így elérkezett az ideje annak, hogy a védekezés eszközrendszerét ezzel is kiegészítsék.

Hangsúlyozta: a kabinet az emberekkel közösen dönti el a kormányzás legfontosabb irányelveit, ezért alakították ki a nemzeti konzultáció intézményrendszerét. Az így kijelölt egyetértési pontok köré rendezik a kormányzás legfontosabb céljait, eszközeit, döntéseit.

Rogán Antal szerint az elmúlt 10 év legfontosabb egyetértési pontjai - amelyek több nemzeti konzultációban is visszaköszöntek -

a munkaalapú gazdaság, a családvédelem, a határvédelem és a nemzeti szuverenitás ügye.

A legutóbbi, a koronavírus-járványról lefolytatott nemzeti konzultációról elmondta: a kormány a járvány első hulláma után éppen azért hirdetett konzultációt, hogy a nyár folyamán az emberek elmondhassák, mely eszközök váltak be és melyeket kell alkalmazni, ha visszatér a járvány, így a kormány a magyar emberek egyetértésével alakította ki a második hullámra vonatkozó politikát.

A miniszter közölte azt is: az idei év kommunikációs költései szinte kivétel nélkül a járványhoz kapcsolódnak.

Emellett a hazai gazdaság támogatását is célul tűzték ki, és a kormány kommunikációs keretéből költöttek a "Válaszd a hazait" kampányra. Teljes egészében felfüggesztették a külföldi turistáknak szóló kampányt, ehelyett arra biztatják magyar embereket, hogy töltsék Magyarországon a pihenésüket, ezzel segítve a magyar munkahelyek megtartását - tette hozzá.

A munkalapú gazdaságról szólva elmondta: a kormány az elmúlt 10 év gazdaságpolitikáját a segély helyett munka alapelvének megfelelően rendezte be, ami sikeres volt. Úgy értékelt: a koronavírus-járvány az európai gazdaságok közül a foglalkoztatásnak a legkisebb kárt talán éppen Magyarországnak okozta, nálunk nőtt legkevésbé a munkanélküliség. Ugyanakkor hangsúlyozta: segíteni kell a munkájukat elvesztő embereket, de ezt a kormány továbbra is elsősorban munkahelyteremtéssel, beruházások támogatásával és a vállalkozások adóinak csökkentésével képzeli el.

Elmondta: a családvédelem kérdése szintén fontos egyetértési pont volt és óriási siker, hogy a baloldali kormányok időszakához képest lassan 2,5-szeresére nő a családtámogatásokra fordított összegek aránya a költségvetésben. Hangsúlyozta azt is: a baloldali kormányokkal ellentétben a mostani kabinet politikája a válság idején sem megszorításokról szól, sőt, új otthonteremtési programmal bővítik a családtámogatások körét.

A határvédelem és a nemzeti szuverenitás ügyéről Rogán Antal azt emelte ki: a magyar emberek népszavazáson és nemzeti konzultáción is egyértelműen véleményt nyilvánítottak arról, hogy meg kell védeni a határokat és nem szabad beengedni a gazdasági migránsokat. Szerinte ez a járvány időszakában is aktuális kérdés, ugyanis az Európai Bizottság éppen napokban vesz napirendre olyan jelentéseket, amelyek a bevándorlók integrációjáról, és folyamatos, nagy számú beengedésükről szólnak. Emellett - folytatta - a vírushelyzet idején egy olyan dokumentumról is tárgyal a bizottság, hogy hogyan kell a közös európai külpolitika alapjává tenni a genderkérdést.

"Számukra a konzultáció és az egyetértési pontok kijelölése, az nem egész egyszerűen csupán egy formális vagy kommunikációs kérdés: ez határozza meg azt a politikai magatartást és azokat a politikai döntéseket, amelyeket a kormány meghoz még a járvány idején és az alkalmazandó válságkezelés idején is" - összegzett.

Az ellenzéki képviselők közül többen is - Gyüre Csaba (Jobbik), Sebián-Petrovszki László (DK), Keresztes László (LMP), Varga László (MSZP)- sokallták a kormányzati kommunikációs költéseket, kifogásolták, hogy a járvánnyal kapcsolatos nemzeti konzultációban banális kérdések voltak, például a járványügyi készültség fenntartásáról, és az erre szánt több mint 11 milliárd forintot más célokra kellett volna költeni, például munkahelyek megmentésére.

Rogán Antal erre reagálva azt mondta: az ellenzék soha nem értett egyet a nemzeti konzultációval. "Önöknek fáj, hogy a magyar kormány megkérdezi a magyar emberek véleményét, mert amikor önök voltak kormányon, akkor soha nem tették meg" - fogalmazott a miniszter, aki szerint a baloldali kormányok rendszerint az IMF-re hallgattak, a mostani kormány pedig az emberekre.

Hangsúlyozta: bár a járványügyi készültség fenntartását az ellenzék most banális kérdésnek nevezi, mégsem szavazta meg az erről szóló törvényt a parlamentben.

Kitért arra is: a nemzeti konzultáció költségeire vonatkozó ellenzéki kijelentések nem felelnek meg a valóságnak, mert több kormányzati kampányt - így a hazai turizmus és gazdaság támogatásáról szólókat - is beleszámolnak a konzultációba.

"Pontosan annyit költöttünk, mint az előző nemzeti konzultációk alkalmával bármikor, és ennek a pénznek minden forintja idehaza kerül hasznosításra, itthoni munkavállókat támogat" - mondta Rogán Antal, hozzátéve, hogy jelentős rész kerül például a postához, amely a levelek kézbesítését végzi.

Kijelentette azt is: válság idején, amikor egy járványt kell kezelni, kommunikációs tevékenységre szükség van. Alapvetően az ezzel kapcsolatos tevékenységekre költött a kormány ebben az időszakban, és ez így marad a következő egy-két hónapban is - mondta.

Megjegyezte: jónéhány olyan baloldali médium van - a Népszava, de akár az RTL Klub vagy az ATV is - amely, ha ebben az időszakban a kormányzati kommunikációs költésből nem részesült volna, nehezen tudta volna sikeresen zárni az évet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×