eur:
411.29
usd:
393.9
bux:
79578.71
2024. november 22. péntek Cecília
A nagy esőzés miatt vízzel elárasztott út a Zala megyei Surdon 2020. július 24-én éjjel. A térségen átvonuló vihar következtében a domboldalakról lezúduló nagy mennyiségű esővíz több településen elárasztotta az alacsonyabban fekvő részeket.
Nyitókép: MTI/Varga György

6,6 milliárd forintot fizetnek ki a biztosítók csak a viharkárok miatt

A nyári időszakban nem kevesebb mint 85 ezer bejelentés érkezett. Ez tavalyhoz képest másfélszeres növekmény.

Az idén május elseje és augusztus 31 között csaknem 85 ezer bejelentés érkezett egyéni és társasházaktól egyebek mellett vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkról, mindezek miatt a lakásbiztosítási szerződésekre a biztosítók előreláthatólag 6,6 milliárd forintot fizetnek ki, szemben az előző év azonos időszakának 4,1 milliárd forintjával - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerdán az MTI-vel.

Hozzátették, ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett károk.

Idén

a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i és az augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett.

A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.

A közlemény szerint a Mabisz 2010 óta összesíti a nyári viharszezon adatait, ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Azt írták, hogy 2010-től kezdődően a lakossági bejelentések száma meghaladta az 1,3 milliót, amelyekre a társaságok több mint 93 milliárd forintot fizettek ki.

A közleményben megjegyezték, hogy a villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Ezeket a károkat azonban a szövetség nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti: 2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla, míg idén az első nyolc hónapban beérkezett húszezer bejelentés nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

Kiemelték, hogy mindezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából

minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással,

így a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Hozzátették: az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés, ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A Mabisz a honlapján tájékoztat a lakásbiztosítási tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez - olvasható a szövetség közleményében.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×