Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Útlevél-ellenőrzést végez egy arcmaszkot viselő macedón rendőrtiszt Tabanovcéban, a Szerbia és Észak-Macedónia közötti határátkelőhelyen 2020. február 25-én. A macedón kormány szigorította az ellenőrzést a tüdőgyulladást okozó új koronavírus olaszországi terjedése miatt. Olaszországban 228-ra nőtt a fertőzöttek száma, és eddig legkevesebb hét ember halt bele a betegségbe.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Újabb szigorítások jönnek Szerbiában

Egy nap alatt 351 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba, az azonosított fertőzöttek száma ezzel már megközelíti a húszezret.

Szerbiában az utóbbi 24 órában 18 983-ról 19 334-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Szerdán 11 újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 429-re nőtt. Az aktív esetek száma 4858. A járványhelyzet súlyosbodása miatt péntektől nemcsak a járványgócokban, hanem Szerbia egész területén kötelező a maszk viselete zárt térben, illetve nyílt helyiségekben is, ha nem tartható az ott tartózkodók közti másfél méteres távolság. Emellett az egész országban tilos lesz tíz résztvevőnél tömegesebb rendezvényeket szervezni.

Észak-Macedóniában szerdáról csütörtökre 8332-ről 8530-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Egy nap alatt négyen haltak bele a Covid-19 szövődményeibe, és ezzel 393-ra nőtt a halálos áldozatok száma. Az aktív esetek száma 3572, lélegeztetőgépre 38-an szorulnak.

A legtöbb fertőzöttet továbbra is a fővárosban regisztrálják, ezért az ott lakókat fokozott figyelemre intik.

Montenegróban egy nap alatt 1453-ról 1522-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Nem volt halálos áldozata a vírusnak szerdán, így a halottak száma 26 maradt. A koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb legfrissebb döntése értelmében mindazok, akiknek pozitív lett a koronavírustesztjük, valamint azok, akik kapcsolatba kerülhettek fertőzött személlyel, 21 napos karanténra kötelezhetők.

Bosznia-Hercegovinában az utóbbi 24 órában 7179-ről 7411-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Heten haltak bele a Covid-19 betegségbe, a halálos áldozatok száma ezzel 235-re nőtt. Az ország két részének, a boszniai Szerb Köztársaságnak, valamint a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a miniszterelnökét is koronavírus-fertőzéssel diagnosztizálták, előbbit magas lázzal kórházba kellett szállítani. A nyugat-balkáni országba csütörtöktől újra beléphetnek európai uniós állampolgárok, ám a határon 48 óránál nem régebbi, negatív koronavírustesztet kell felmutatniuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×