A Magyar Nemzeti Bank 2014 és 2019 között megújította a forint bankjegysorozatot. A hat évvel ezelőtt elkezdett program egyik deklarált célja az volt, hogy a hazai fizetőeszközöket még biztonságosabbá tegyék, így ezek védelmi elemi jóval összetettebbek, ezáltal komplexebb védelmet nyújtanak az esetleges hamisítások ellen. Ennek apropóján a Pénzcentrum annak járt utána, miként „muzsikált” hamisítás terén a forint az elmúlt 10 évben.

Az MNB hivatalos, éves tájékoztatója szerint a pénzhamisítás drasztikusan lecsökkent az elmúlt években Magyarországon. Igaz ez annak ellenére is, hogy 5 éve volt utoljára olyan, hogy egyik évről a másikra nem csökkent a forgalomból kiszűrt hamis bankjegyek száma, hanem nőtt. A tavaly forgalomba került hamis pénz mennyiségileg ráadásul nemcsak a 2018-ban, hanem a 2017-ben tapasztalnál is több volt. Egészen pontosan a hatóságok

2019-ben összesen 751 darab hamis forintbankjegyet szűrtek ki a készpénzforgalomból.

Ez a jegybank szerint a kisszámú emelkedés ellenére továbbra sem számít számottevő mértékűnek. Számokban mindez azt jelenti, hogy 1 millió darab forgalomban lévő bankjegyre mindössze 1,4 darab hamisított jutott.

2010-ben 9,8-szor annyi hamis forintot vontak ki a forgalomból, mint 2019-ben. Érdekesség, jegyzik meg, hogy akkoriban, azaz egészen pontosan 2011-től az 1 millió forgalomban lévő forintbankjegyre jutó hamisított példányok számát illetően a forint, a hozzá hasonló „nagyságú”, más országok valutáihoz képest az átlagos mezőnyben volt.

A „sláger”

A hamisítok kedvenc címlete a 10, illetve 20 ezres bankó – 2019-ben a lefoglalt, hamis forintbankjegyek 92,8 százalékát ezek adták. Hosszú évek óta ezekből állítják elő a legtöbb hamis darabot. A pénzek érétkét nézve ez talán nem meglepő, abból a szempontból viszont némileg érdekes, hogy az ilyen nagy címleteket például egy egyszerű bevásárlás során jóval többször ellenőrzik.

Az MNB arra is kitér, hiába az egyre nagyobb technológiai arzenál, „nem változtak jelentősen a hamisítási módszerek, amelyeket továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, printerek) használata jellemez”.

Mi a teendő…? Hasznos tanácsok

A Pénzcentrum megjegyzi: büntetőjogi szempontból a pénzhamisítás és a hamis pénz forgalomba hozatala bűncselekménynek – bűntettnek – minősül. De az is bűncselekményt – vétséget – követ el, és így büntethetővé válik, aki jóhiszeműen jut hozzá a hamis pénzhez, azonban amikor utólag észleli annak hamis voltát, annak tudatában, tehát szándékosan forgalomba hozza azt. Ezt mindenképp érdemes mérlegelni – emelik ki, a következő hasznos tanácsokat hozzátéve:

• A pénz átvételekor nem szabad elmulasztani a bankjegyek adott körülmények között reális mértékű ellenőrzését
• Visszajárót csak akkor adjunk, ha a pénzt már ellenőriztük
• A hamis bankjegy és érme nem fogadható el fizetőeszközként
• Saját biztonságunk a legfontosabb, ezért nem szabad vitatkozni a pénz átadójával
• Ne adjuk vissza a gyanús bankjegyeket
• Ha van lehetőségünk értesítsük a rendőrséget
• Jegyezzük meg az átadó kinézetét, esetleg rendszámát