Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A lezárt a Horgos és Röszke közötti határátkelő 2020. január 28-án. Az átkelőnél hatvan határsértő próbált áttörni hajnalban, a rendőrök megakadályozták őket.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Döntött a kormány a tranzitzónák sorsáról

Csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani – jelentette be a kormánydöntést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A kormány az után döntött erről, hogy ítéletet mondott az Európai Bíróság a menedékkérők röszkei őrizetben tartásáról. Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést szabadságelvonásnak kell tekinteni, mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Gulyás Gergely a kormányinfón hangsúlyozta, a magyar kormány betartja az Európai Bíróság ítéletét, de nem ért vele egyet. Megszüntetik a tranzitzónákat, az ott lévő emberekkel a törvények szerint járnak el. A kancelláriaminiszter úgy fogalmazott, hogy a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely megvédte Magyarország határait, és sajnálatos az Európai Bíróság ez ügyben hozott ítélete. Mivel Magyarország köteles betartani az ítéletet, nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács mint bíróság korábban a magyar kormánynak adott igazat, tehát az unióban belső vita is van.

A kancelláriaminiszter arra utalt, hogy tavaly novemberben részben az egyik félnek, részben a másiknak kedvező ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája annak a két bangladesi panaszosnak az ügyében. A strasbourgi döntés lényege az volt, hogy jogellenes fogva tartás-e a tranzitzónás várakoztatás. A tavalyi sokadik körben meghozott - strasbourgi döntés azt mondta ki, hogy nem minősül annak, ugyanakkor - az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája szerint - az adott ügyben, a két bangladesi panaszos esetében a magyar hatóságok jogsértően jártak el bizonyos kérdésekben.

Az intézkedés gyakorlati végrehajtásáról a kancelláriaminiszter elmondta, hogy az folyamatban van, négy ember, aki idegenrendészeti őrizetben volt, abban is marad, 280 embert pedig menekültügyi befogadóállomásra visznek. A Belügyminisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket.

Korábban az ítéletet kommentálva Varga Judit igazságügyi miniszter érthetetlennek nevezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság egymásnak ellentmondó ítéletet hozott egy, az Európa határainak megvédése és jövője szempontjából kiemelkedően fontos kérdésben.

Varga Judit szerint a magyar szabályozás és gyakorlat megfelelt az uniós jognak, hiszen a tranzitzónát a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×