Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Rendőrök hajtják be a röszkei tranzitzóna kapuját 2017. június 18-án. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ezen a napon látogatást tett a tranzitzónában, majd sajtótájékoztatót tartott.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ítéletet mondott az Európai Bíróság a menedékkérők röszkei őrizetben tartásáról

A luxembourgi székhelyű testület szerint a magyar kormány szabadságmegvonást hajt végre.

A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb-magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet – áll az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében.

Az Eurologus által ismertetett ítélet szövege szerint szembemegy az uniós joggal, ha az őrizetbe vételre az „ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.”

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek Magyarországra. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést

szabadságelvonásnak kell tekinteni,

mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Az ügyben Priit Pikamäe főtanácsnok folytatta le a vizsgálatot.

A Bíróság leszögezi, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket, ez az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Ezt követően biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba és kérelmüket a szokásos eljárás keretein belül kell elbírálni. Ebben a helyzetben a magyar bíróságnak van lehetősége arra, hogy határozatával elrendelje az érintettek szabadon bocsátását. Sőt, az uniós szabályok biztosítják a szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz való jogot is.

Címlapról ajánljuk
Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Az MTA és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja által végzett kutatásból kiderült, hogy az első osztályos gyerekek húsz százalékának nehézséget okoz a tananyag elsajátítása. A kutatás vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy nem a gyerekek értelmi képességeivel, hanem mozgási és kommunikációs fejlettségükkel van a gond. Sokan többéves lemaradással kezdik meg az iskolát.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Múlt éjjel több mint 150 drónnal, köztük 110 Shahed-típusú eszközzel támadta éjjel Ukrajnát az orosz fél az RBC Ukraine tájékoztatása szerint. A légvédelem a drónok többségét sikeresen lelőtte, az ukrán légierő azt kéri, hogy mindenki ügyeljen a biztonsági előírások betartására. Kína vezetésével a BRICS+ tagországai hadgyakorlatot tartanak Dél-Afrika partjainál, Kína és Irán torpedórombolókkal, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek korvettekkel, a vendéglátó ország pedig egy fregattal vesz részt a "Will for Peace 2026" kódnevű hadgyakorlaton. Indonézia, Etiópia és Brazília megfigyelőként van jelen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×