Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Rendőrök hajtják be a röszkei tranzitzóna kapuját 2017. június 18-án. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ezen a napon látogatást tett a tranzitzónában, majd sajtótájékoztatót tartott.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ítéletet mondott az Európai Bíróság a menedékkérők röszkei őrizetben tartásáról

A luxembourgi székhelyű testület szerint a magyar kormány szabadságmegvonást hajt végre.

A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb-magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet – áll az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében.

Az Eurologus által ismertetett ítélet szövege szerint szembemegy az uniós joggal, ha az őrizetbe vételre az „ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.”

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek Magyarországra. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést

szabadságelvonásnak kell tekinteni,

mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Az ügyben Priit Pikamäe főtanácsnok folytatta le a vizsgálatot.

A Bíróság leszögezi, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket, ez az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Ezt követően biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba és kérelmüket a szokásos eljárás keretein belül kell elbírálni. Ebben a helyzetben a magyar bíróságnak van lehetősége arra, hogy határozatával elrendelje az érintettek szabadon bocsátását. Sőt, az uniós szabályok biztosítják a szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz való jogot is.

Címlapról ajánljuk
Haszontalan tudásuk miatt rettegnek a most érettségizők az AI-tól és az okosrobotoktól

Haszontalan tudásuk miatt rettegnek a most érettségizők az AI-tól és az okosrobotoktól

Hétfőn 148 ezer magyar diák érettségizik, újabb fiatalok, akik retteghetnek attól, lesz-e munkahelyük, kell-e még a tudásuk 5 év múlva? 922 ezer átalakuló magyar munkahely, sötét gyárak és robotok, amelyek egymástól tanulnak. Előttünk egy társadalom, amelyet senki nem készített fel minderre és már nem a végrehajtás sebessége, hanem a stratégiai szemlélet lesz a legkeresettebb képesség.

Orbán Viktor kormánya nem hajt végre egy elmarasztaló bírósági ítéletet

Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos levélben tájékoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnököt arról, hogy Magyarország kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a 2021-es gyermekvédelmi törvényt elmarasztaló ítéletét. A kormányfő szerint a bíróság politikai döntést hozott, amely sérti Magyarország szuverenitását és az Alaptörvényben rögzített alkotmányos önazonosságát.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, Kijev elutasította a tűzszüneti javaslatot - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, Kijev elutasította a tűzszüneti javaslatot - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×