Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Rendőrök hajtják be a röszkei tranzitzóna kapuját 2017. június 18-án. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ezen a napon látogatást tett a tranzitzónában, majd sajtótájékoztatót tartott.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ítéletet mondott az Európai Bíróság a menedékkérők röszkei őrizetben tartásáról

A luxembourgi székhelyű testület szerint a magyar kormány szabadságmegvonást hajt végre.

A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb-magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet – áll az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében.

Az Eurologus által ismertetett ítélet szövege szerint szembemegy az uniós joggal, ha az őrizetbe vételre az „ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.”

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek Magyarországra. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést

szabadságelvonásnak kell tekinteni,

mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Az ügyben Priit Pikamäe főtanácsnok folytatta le a vizsgálatot.

A Bíróság leszögezi, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket, ez az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Ezt követően biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba és kérelmüket a szokásos eljárás keretein belül kell elbírálni. Ebben a helyzetben a magyar bíróságnak van lehetősége arra, hogy határozatával elrendelje az érintettek szabadon bocsátását. Sőt, az uniós szabályok biztosítják a szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz való jogot is.

Címlapról ajánljuk

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Ellentámadásba lendültek az ukránok, nagyszabású drón- és rakétacsapás érkezett válaszul - Háborús híreink vasárnap

Ellentámadásba lendültek az ukránok, nagyszabású drón- és rakétacsapás érkezett válaszul - Háborús híreink vasárnap

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap délután bejelentette, hogy Kijev katonai erői 300 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a déli fronton. Oroszország az éjszaka folyamán ismét nagyszabású drón- és rakétacsapást mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, ballisztikus és cirkálórakétákat is bevetve. Lvivben pdig házi készítésű robbanószerkezetek okoztak pusztítást, a merényletben egy rendőr életét vesztette. Ebben a cikünkben percről percre követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×