eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Rendőrök hajtják be a röszkei tranzitzóna kapuját 2017. június 18-án. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ezen a napon látogatást tett a tranzitzónában, majd sajtótájékoztatót tartott.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ítéletet mondott az Európai Bíróság a menedékkérők röszkei őrizetben tartásáról

A luxembourgi székhelyű testület szerint a magyar kormány szabadságmegvonást hajt végre.

A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb-magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet – áll az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében.

Az Eurologus által ismertetett ítélet szövege szerint szembemegy az uniós joggal, ha az őrizetbe vételre az „ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.”

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek Magyarországra. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést

szabadságelvonásnak kell tekinteni,

mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Az ügyben Priit Pikamäe főtanácsnok folytatta le a vizsgálatot.

A Bíróság leszögezi, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket, ez az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Ezt követően biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba és kérelmüket a szokásos eljárás keretein belül kell elbírálni. Ebben a helyzetben a magyar bíróságnak van lehetősége arra, hogy határozatával elrendelje az érintettek szabadon bocsátását. Sőt, az uniós szabályok biztosítják a szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz való jogot is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×