eur:
392.85
usd:
367.83
bux:
66228.18
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma
Rendőrök hajtják be a röszkei tranzitzóna kapuját 2017. június 18-án. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ezen a napon látogatást tett a tranzitzónában, majd sajtótájékoztatót tartott.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ítéletet mondott az Európai Bíróság a menedékkérők röszkei őrizetben tartásáról

A luxembourgi székhelyű testület szerint a magyar kormány szabadságmegvonást hajt végre.

A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb-magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet – áll az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében.

Az Eurologus által ismertetett ítélet szövege szerint szembemegy az uniós joggal, ha az őrizetbe vételre az „ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.”

Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek Magyarországra. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes őrizetnek minősülnek.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést

szabadságelvonásnak kell tekinteni,

mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Az ügyben Priit Pikamäe főtanácsnok folytatta le a vizsgálatot.

A Bíróság leszögezi, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket, ez az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Ezt követően biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba és kérelmüket a szokásos eljárás keretein belül kell elbírálni. Ebben a helyzetben a magyar bíróságnak van lehetősége arra, hogy határozatával elrendelje az érintettek szabadon bocsátását. Sőt, az uniós szabályok biztosítják a szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz való jogot is.

Címlapról ajánljuk

Sárkány, Krokodil és Ragyogás – ezek lehetnek a pusztító izraeli bosszúállók

Izrael bejelentette, hogy nem hagyja válasz nélkül Irán tömeges drón- és rakétatámadását. Dél-Libanonban már meg is ölték a Hezbollah néhány fontos parancsnokát, de lehet, hogy Jeruzsálemben ennyivel nem fogják beérni. Szakértők most azt találgatják, vajon hogyan vághatna vissza Izrael a határaitól több mint ezer kilométerre lévő Iránnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×