eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szakápolók bemutatják a buborékágy használatát Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban 2020. április 16-án. Az izolációs buborékot koronavírus-járvány elleni védekezés részeként a kórházban fejlesztették ki, egy műanyaggyártó cég gyártotta a prototípust. A betegeket a buborék használatával a környezetüktől teljesen elzárva tudják a kórházon belül vizsgálatokra vinni.
Nyitókép: Bús Csaba

Szakdolgozói kamara: hiányzik a tiszti főápolói pozíció az egészségügyből

Az egészségügyi ellátás hatékonyságát javítaná a tiszti főápolói pozíció létrehozása - mondta az InfoRádiónak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Szerinte továbbra is nagy az ápolóhiány és rendezni kellene a szociális ellátásban dolgozó ápolók fizetését is.

Paradigmát kell váltanunk a jövő képzésében, hogy a kritikus betegek ellátásában, illetve egy ilyen katatsztrófahelyzetben hogyan kell az egészségügyet jól megszervezni, és a betegápolást, betegellátást megszervezni - mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az InfoRádiónak. Hangsúlyozta, hogy nagyon hiányzik a mai rendszerből egy olyan vezető ápolói pozíció, mint a tiszti főorvosé, vagy a tiszti főgyógyszerészé. "Minthogy a világ nagyon sok országában már nyitottak a tiszti főápolói pozíció megteremtésére, azt gondolom, hogy nálunk is egyre inkább szükség lenne erre, és

az ápolók napja kapcsán ez egy jó kezdeményezés lehetne, hogy Magyarországon is egy tiszti főápoló irányítsa országos szinten az ápolás rendszerét"

- tette hozzá az elnök. Emlékeztetett arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. április 7-én, az egészségügy világnapján közreadott egy 12 pontból álló kiáltványt és javaslatcsomagot az egyes kormányzatok számára, amelyben kifejezetten ennek a vezető ápolói rendszernek a felállítását javasolja.

"A mai Magyarországon a 70 ezer ápoló a minimális feladatok ellátásához alapvető, nélkülözhetetlen.

Látunk egy olyan tendenciát, hogy a 70 ezer ápolási szakemberen belül egyre növekszik azon kollégák száma, akik alacsonyabb végzettséggel állnak a rendszerbe" - mondta Balogh Zoltán. Úgy fogalmazott, hogy Európában és a világ fejlettebb országaiban a főiskolát, egyetemet végzett szakápolók, illetve a képzett ápolók száma adja az ápolásügy erősségét. A másik fontos tényező szerinte, hogy a lakosságszámhoz viszonyítva mennyi ápoló dolgozik a rendszerben.

"A nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerrel bíró országokban általában legalább 40-50, vagy éppen 100 százalékkal több ápoló tevékenykedik az egészségügyi ellátásban" - közölte az elnök, hozzátéve, hogy nemcsak az ápolók száma, hanem a szakképzettségi szintje is fontos, a kettő együtt adja az egészségügyi szolgáltatás színvonalát.

"A bejelentést hallottuk néhány héttel ezelőtt, kormányrendelet, végrehajtási rendelet erre vonatkozóan még nincs a birtokunkban, nem tudjuk a részleteket"

- felelte az elnök az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos bérkiegészítésével kapcsolatos kérdésre. Mint mondta, a kamara a koncepció kihirdetése kapcsán számos olyan levelet fogalmazott meg mind a kormányzat, mind az ágazati vezetők számára, amiben felhívták a figyelmet, hogy az ágazatban tapasztalható bérfeszültségek okán ezt a támogatást valamennyi, az egészségügyben foglalkoztatott szakdolgozónak, szektorsemlegesen kellene biztosítani.

"Mindezek mellett szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy az egészségügyön kívül a szociális ellátás területén foglalkoztatott ápolók, szakápolók és gondozók létszámának megtartása érdekében ott is beavatkozásra, pénzügyi támogatásra van szükség" - hangsúlyozta Balogh Zoltán. Szavai szerint olyan tendencia indulhat el, amit sajnos nem lehet más eszközökkel megállítani, csak a fizetés rendezésével, illetve a további juttatások egységes megalapozásával.

"Ahhoz, hogy egy jó, stabil szociális ellátórendszer segítse az egészségügy munkáját, ott is hadra fogható és képzett szakemberekre van szükség. Ha ez nem adatik meg, akkor számos olyan történés fog bekövetkezni, amit sajnos az elmúlt hetekben is láttunk" - fogalmazott Balogh Zoltán.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×