A könyvek történetéről, az olvasásról és a kódexekről szóló szövegértési feladat, a sporttal kapcsolatos érvelés is szerepelt a középszintű írásbeli magyar érettségin, míg a vizsga második részében Fekete István-novella, illetve Arany János és Tóth Árpád művei között lehetett választani.
Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének válaszmányi tagja az InfoRádióban úgy értékelt, „diákbarát, abszolút megoldható feladatsor” várt a tanulókra, túl sok pontot nem veszített, aki „az elmúlt 4-8 évben rendesen járt iskolába”.
Úgy vélekedett,
a pontveszteség azért érzékeny, mert szóbeli érettségi híján minden írásbeli pont többet ér, vagyis másfélszeres minden mínusz pont a hagyományos értékeléshez képest.
A „nagyon korrekt” feladatlap tartalmát elemezve részéről kiderült, az nem volt hosszú, jól volt tördelve, „egy lapra ráfért a teljes szöveg, könnyebb volt benne tájékozódni, ami szempont, ha időre kell dolgozni”.
Nem volt fogalmazási, szövegalkotási feladat a lapon, csak egy-egy mondatot kellett a papírra vetni.
„Változatosak, egyértelműek voltak a feladatok,
megoldásuk 60 percbe bele kellett, hogy férjen. Volt olyan feladat is, amelyhez kép volt” – fejtette ki. A feladatok megfogalmazását egyértelműnek tartotta - persze ilyenkor mindig kérdés, hogy amikor másnap megjelenik az értékelési útmutató, abban lát-e meglepetést a tanár vagy a diák – mondta.
Táblázat, sorba rendezéses feladat is volt, illetve egy igaz-hamis feladat is. Ami pedig különösen fontos feladat volt szerinte: egyes megállapításokat erősítő vagy gyengítő szavakat kellett keresni a szövegben, ami a tanulókat az álhírekkel kapcsolatban készíti fel az életben.
A másik részben érvelési feladat jött a sport, az egészséges életmód és a szabadidős elfoglaltság témakörében,
„ez jó téma a diákoknak, vagy azért, mert sportolnak, vagy azért, mert nem”.
A másik egy gyakorlati szövegalkotási feladat volt, az iskola igazgatójának kellett levelet írni, engedélyt kérve egy diákprogramra – fogyatékosok számára. Itt volt a feladatmegfogalmazás esetében a szaktanár szerint némi pongyola megfogalmazás (nem lehetett tudni, hogy minden fogyatékosnak való programot kell kitalálni vagy a felsorolt csoportokból egynek valót).
Az összehasonlítás során szerinte két nehéz vers érkezett, Arany János „Kertben”-je és Tóth Árpád „Lélektől lélekig” verse is nehéz, ráadásul nem is biztos, hogy a diákok tanulták. Előbbit még lehet, de utóbbit pedig kevésé veszik a magyarórákon.
A Fekete István-novella, a Tolvaj jól olvasható volt, rövid, de a vizsgázóknak tudniuk kellett, hogy mikori író Fekete István, ugyanis itt nem volt feltüntetve a novella keletkezési dátuma (mint a verseknél), de az igen, hogy a novella nem jelent meg az életében. Ráadásul e feladatnál megint az történt, ami az utóbbi időben többször, hogy a kérdésben benne volt az, amire a diákoknak rá kellene jönniük, vagyis saját gondolatot arról már nem nagyon tudnak írni – tette hozzá Schiller Mariann.
A megoldások
A szövegértés, a rövid szövegalkotási feladatok és a középszintű érettségi második feladatlapjának szövegalkotási részeinek megoldása, amelyet az Eduline oktatási szakportál gyűjtött össze, alább érhetők el:
