Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Az atlaszt nézi egy diák a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2020. május 6-án. Történelemből középszinten 64 342, emelt szinten 7073 érettségiző vizsgázik országszerte. A koronavírus-járvány miatt a tantermekben legalább másfél méteres távolság betartásával legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat, valamennyi vizsgázónak maszkot, a tanároknak kesztyűt is biztosítanak.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Hálás esszék és izzasztó tesztfeladatok az idei történelemérettségin

A történelem középszintű érettségi első fele, a tizenkét tesztkérdés nehéz és elgondolkodtató volt, azonban a másik része, az esszék, slágertémákat hoztak – mondta az InfoRádiónak a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

A tizenkét, rövidebb kifejtős tesztkérdés lényegében lefedte a teljes történelmet, kezdve az ókortól egészen a jelenkorig, tematikusan nem tartogatott nagy meglepetéseket – fogalmazott Nánay Mihály az InfoRádiónak.

A római korból épületeket kellett felismerni, és szövegrészletekkel összepárosítani azokat, míg a középkorból a céhek kerültek elő, valamint Mátyás király külpolitikája – ismertette a szakember, aki érdekesnek nevezte a Kolumbusz Kristóf és Vasco da Gama hajózásával, az Indiába való eljutásával kapcsolatos feladatot. A 20. századból a Horthy-korszak numerus clausus rendeljezése és az ezzel összefüggő álláspontok szerepeltek, miközben a hidegháborús korszakból a Marshall-terv és a különböző integrációk, mint a KGS vagy a Varsói-szerződés. Végezetül egy cigánykérdéses szövegelemzős feladat is része volt az érettséginek – ismertette a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

A szakember úgy látja, a feladattípusok tekintetében meglehetősen sok volt a szöveges, ezek több esetben bonyolultak, kifejezetten gondolkodtatóak voltak. Vagyis egy elég

erőteljesen kompetenciaalapú, jól mérő feladatsor volt az idei, amelyhez szövegértés, logika, több esetben adatelemzés kellett.

Nánay Mihály szerint a történelemérettségi második felének esszétémái nagyon hálásak voltak, mondhatni, „igazi slágertémák”, melyekkel az idei vizsgázók nagyon elégedettek lehetnek.

A végzősök egy-egy rövidebb egyetemes, valamint egy-egy hosszabb magyar történeti esszéből választhattak az alábbiak szerint:

  • Károly Róbert gazdaságpolitikája + Németország 30-as évekbeli terjeszkedése. Utóbbi esetében atlasz is használható volt.
  • Az '56-os forradalom és szabadságharc eseménytörténete október 28-ig + a kereszténység alapvető tanításai.

A történelemtanár, aki a szerdai vizsgán nem vett részt, abszolút pozitív hozzáállást látott a diákok részéről a megelőző napokon. Mint mondta, a saját tanulói örültek, hogy túllehettek az érettségin, és meglehetősen jól el tudtak vonatkoztatni a járvány okozta körülményektől. Nánay Mihály

nem is gondolta, hogy ilyen flottul fognak menni a vizsgák.

Bár a papíron a koronavírus egy nap alatt elpusztul, akár két nap „pihentetési idejük” is lehet a tanároknak a javítás elkezdéséig. Magára a javításra azonban viszonylag szűk idő, két hét áll majd rendelkezésükre. Az Oktatási Hivatal honlapjára csütörtök reggel 8 órakor fog kikerül a javítási útmutató – magyarázta a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×