A levelet megkapták az EU nemzeti parlamentjeinek elnökei, az Európai Parlament elnöke, az EP-frakcióvezetők, az EU intézményeinek vezetői, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint 7 német tartomány parlamenti elnökei.
Kövér László kiemelte: a járvány soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót és összes tagállamát. Napjainkban legfontosabb feladat minden tagállam számára az "emberi élet védelme, a járvány megállítása, összhangban az alkotmányos rendelkezéseinkkel".
Magyarország Alaptörvénye szerint, a kormány által a veszélyhelyzet alatt elfogadott különleges intézkedések 15 napig maradnak érvényben, kivéve, ha a kormány meghosszabbítja azokat, az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján. A parlament március 30-án, az alaptörvényben rögzített minősített többséggel elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a járvány leküzdéséhez szükséges időre meghosszabbítsa a különleges intézkedéseket. A törvényt március 30-án kihirdették, és március 31-én hatályba lépett. Kövér László úgy fogalmazott: ez a törvény "az elfogadása óta éles kritika tárgya". Aggódó hangok figyelmeztetnek, hogy - úgymond - a magyar kormány határozatlan időre átvette a teljes irányítást az ország fölött, a demokrácia veszélyben van - tette hozzá.
Kövér László levelében aláhúzta, hogy ezek az aggodalmak alaptalanok. "A sokak által a tények ismerete nélkül kritizált törvény és annak elfogadása egyfelől teljes mértékben megfelel Magyarország Alaptörvényének, másfelől sem időben, sem a meghozandó intézkedések tárgyát tekintve nem ad korlátlan felhatalmazást a kormánynak, harmadrészt pedig még e veszélyhelyzeti felhatalmazással megnövelt kormányzati mozgástér sem éri el az Európai Unió némely tagállama kormányának rendkívüli helyzeteken kívüli intézkedési lehetőségeit" - ismertette. Kiemelve: a kormány felhatalmazása korlátozott. Kizárólag a járvánnyal kapcsolatban az állampolgárok életének, egészségének, biztonságának és a gazdaság stabilitásának védelme érdekében hozhat arányos és szükséges különleges intézkedéseket. A különleges intézkedések megszűnnek a veszélyhelyzet elmúltával.
"Az Országgyűlés a helyzet ura, és az is marad" - fogalmazott Kövér László. Hozzátéve, hogy a parlament rendszeresen ülésezik, és ellenőrzi a kormány intézkedéseit a veszélyhelyzet alatt. A törvény nem korlátozza az Országgyűlés jogosítványait - jelentette ki. Éppen ellenkezőleg, ez az egyetlen olyan különleges intézkedés Európában, amely növeli az Országgyűlés jogosítványait a kormánnyal szemben - tette hozzá. Az Országgyűlés dönt arról, hogy a törvény hatásait megszüntesse a veszélyhelyzet elmúltával.
A törvény egyértelműen megerősíti az Országgyűlés azon jogát, hogy a kormánynak adott felhatalmazást részben vagy egészben bármikor visszavonja.
A törvény értelmében a kormány az Országgyűlés ülésein rendszeresen beszámol a veszélyhelyzet elhárítása érdekében meghozott intézkedésekről, vagy ülések hiányában tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a parlamenti frakciók vezetőit. Az Országgyűlés a veszélyhelyzet fennálltától függetlenül a szokott rendben folytatja munkáját, ide értve a törvényalkotást és a kormány beszámoltatását is.
A megszokott működéstől való egyetlen eltérést - mint írta - az ellenzék javaslatára vezették be,
amely szerint az eddig az interpellációkra fordított időt a kormány tagjai felé felteendő azonnali kérdések számára biztosítják - annak érdekében, hogy a gyorsan változó helyzetben a kérdező képviselőnek ne kelljen az interpellációkra vonatkozó szabályok szerint a parlamenti elhangzását megelőzően négy nappal írásban megfogalmaznia kérdését.
"Az Országgyűlés jól működő szuverén intézmény, amely a hatásköreinek gyakorlásában nem korlátozott, és amely döntéseit a magyar emberek érdekében hozza, a kizárólag feléjük fennálló felelősséggel" - jelentette ki Kövér László. Hozzátette: minden eszköze megvan arra, hogy a hatásköreit megvédje, ehhez nincs szüksége kéretlen külső beavatkozásra. A jogállamiság továbbra is fennáll: minden intézmény - ideértve az Alkotmánybíróságot is - tovább működik az alkotmányos jogi kereteknek megfelelően.
Kitért arra is, hogy a "Magyarországot 2010 óta különböző ürügyekkel folyamatosan érő politikai támadások tapasztalatai alapján" kevés reményt lát arra, hogy a jelenlegi - immáron három ízben meggyőző fölénnyel demokratikus felhatalmazást kapott - magyar kormány "sikertelenségében érdekelt politikai csoportokat a valóság ismerete korlátozná a Magyarországgal szembeni, már-már háborús hisztériakeltésben".
A magyar emberek többségének csalódását fejezte ki amiatt, hogy "némely európai politikai tényezők még e válságos időszakban sem képesek személyes előítéleteiktől vagy ideológiai rögeszméiktől megszabadulva a közös veszély leküzdésére összpontosítani".
"Megköszönve a felénk jóhiszeműen fordulók segítő szándékát, mindenki mást arra szólítunk fel, hogy ha segíteni nem tudnak a járvány okozta bajok elhárításában, legalább ne tetézzék a károkat" - fogalmazott levelében Kövér László .Európában mindannyiunknak a járvány leggyorsabb leküzdésére kell az erejét fordítani, nem vesztegetve a drága időt és energiát egymás közti haszontalan és káros küzdelmekre - fűzte hozzá.