Már otthon lábadozik az a 42 éves kecskeméti főpincér, aki megjárta a koronavírus legmélyebb bugyrait - írja történetéről a Blikk. Háza udvarán egy hokedlire ülve mesélte el élményeit; 23 napot a kiskunhalasi kórházban, ebből ötöt eszméletlenül.
Tirolban, a gócpontban dolgozott korábban, de március 17-én bezárt az étterem, ahol két miskolci kollégájával dolgozott, és hazatértek autóval. Kecskeméten már várták a hatóságok, feltette a piros cetlit a kapura, de aznap este már nagyon rosszul lett, mindene fájt, reggelre már levegőt sem tudott venni.
Hívta a mentőket, de azt mondták neki, vegyen be lázcsillapítót. Telefonon lediktálta végrendeletét Lengyelországban lévő barátnőjének, és elbúcsúzott édesanyjától is, várta a halált. Az anyja végül nem nyugodott bele abba, hogy nem jönnek a mentők, intézkedett. A következő emléke az volt, hogy
öt nappal később kikötözve, bepelenkázva fekszik egy kórházi ágyon.
Még két hetet töltött az intenzíven. Hivatalosan mára gyógyultnak számít, de minden fáj, az orvosok szerint azért, mert most múlik a fájdalomcsillapítók hatása. A barátai tudják étellel ellátni otthon, de a barátnőjét még hónapokig nem láthatja, ahogy 66 éves édesanyját sem.
