Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt Hiller István volt oktatási miniszter, az MSZP szakpolitikusa, aki a közéletről, ezen belül pedig a szeptemberben érkező Nemzeti alaptantervről is elmondta a véleményét.

Teljes kudarcnak látja a 2018-as országgyűlési választás eredményét, és bár az ellenzék jobb pozíciót ért el tavaly májusban az európai parlamenti választáson, nem ért el áttörést; az önkormányzati választás azonban szerinte erősödést hozott.

"Én azt gondolom, hogy a választó ma azt látja, hogy van egy világos politikai tábor, közösség, párt, a mai hatalom megtestesítője, ez a Fidesz-KDNP-szövetség, amelynek élén vitathatatlanul egy ember áll, ez a miniszterelnök. A másik oldalon azt akarja látni, hogy van egy kihívó, egy ellenzéki tábor értelmezhető vezetővel" - értékelte a mára kialakult helyzetet Hiller István.

Arról, hogy ki, illetve ki lehetne az ellenzék vezetője, azt mondta, szeretné, ha

a választókerületek többségében előválasztás lenne, ugyanezt látja szükségesnek a miniszterelnök személyét illetően is.

"A miniszterelnök-jelölt személyét illetően vagy egy megfellebbezhetetlenül népszerű és tekintélyes ember az, aki minden különösebb vita nélkül az ellenzék élére áll, vagy ha több, alkalmas jelölt között kell választani, akkor erre mi szintén az előválasztást javasoljuk" - tette hozzá.

Céljuk az, hogy minden választókerületben egy ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesz-KDNP politikusával.

"Az, hogy közös listát alkosson, és egy miniszterelnök-jelölt mögé álljon fel, ez az ellenzéki választó elementáris akarata. És mivel már mind a kettőre láttunk példát,

üres morfondírozásnak tartom annak felvetését, hogy mi lenne, ha nem egy lista lenne: akkor Fidesz-győzelem lenne."

Úgy érzi, létrejött az "ellenzéki választó", akit már nem az érdekel, hogy melyik párt jelöltje valaki, hanem az, hogy egységes-e az ellenzék, mert annak a jelöltjére voksolna.

Erre felkészíteni az MSZP-t szerinte a következő hónapok feladata, például a most kezdődő országjárásé is.

És mi az, amit a kampánystartra el kell érni?

"2020-ra legyen legalább 20 ezer aktivistája az ellenzéknek. De van egy másfajta felelősség is: legyen ezer ember, aki a legkülönbözőbb szakterületeken el tud látni irányító feladatokat,

aki tudja, hogy működik a gazdaság, a pénzvilág, a külpolitika, a nyugdíjrendszer, vagy vannak elképzelései arról, hogy milyennek kell lennie a szakképzésnek. Ezt hívják kormányzóképességnek."

Úgy látja, az emberek többsége már nem akarja, hogy a Fidesz folytassa a kormányzást, de az ellenzéknek még rengeteget kell tennie azért, hogy a szavazók ne valami ellen, hanem az ellenzéki pártok mellett foglaljanak állást.

A Nemzeti alaptantervre rátérve kijelentette,

hazafiságra igenis nevelni kell a gyerekeket, de ezt a pedagógusokra kellene bízni,

ezzel szemben az új alaptanterv a hazafiság logikátlan sulykolására kötelezi a tanárokat.

"Ostoba vagy az én gondolkodásomtól nagyon távol álló az, aki azt gondolja, hogy nem kell hazafiságra nevelni az ifjúságot. Ha egy remek 45 perc alatt egy szakmáját értő magyartanár elmagyarázza Arany János A walesi bárdok című költeményét, a vers tényleges tartalmát, az többet ér, mint hogy didaktikusan elmagyarázza, hogy jó hazafinak kell lenni."

A korábbi szakminiszter szerint az új oktatási koncepció az 1960-as évek szemléletét tükrözi.

"Akkor korszerűnek számított. Eredendően a pozitivista hagyományt ápolja, azt egészíti ki: minél több évszámot, minél több csatát, minél több költő nevét, minél több költeményt tudsz, annál jobban ismered a világot.

Az ideológia az, ami jelentős részben a vita tárgya. Erről álságos dolog nem beszélni."

Amit viszont jónak tart az alaptantervben, az a természettudományok egyben kezelése, a biológia, a kémia és a fizika összefogása.

Szerinte az utóbbi években jelentősen felgyorsult a tudás átadása és átvétele, ehhez az oktatásnak is igazodnia kellene.

A teljes beszélgetést alább meghallgatja, megtekintheti.