eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Komoly a gond, a kínai és ukrán méz a magyar termelőket is kicsinálja

Bár kevés volt idén a méztermés a kelet-európai országokban, mégsincs kereslet a magyar mézre Európában. Nyomottak az árak, akadozik a felvásárlás – mondta az InfoRádiónak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy nincs kereslet a magyar mézre – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A magyar exportcégek egy része egyszerűen nem vásárol, aki pedig mégis, olyan árszinten kénytelen megvenni a magyar méhészek mézét, amelyen a termelők nem képesek fenntartani a vállalkozásaikat.

A szakember szerint azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez nem kizárólag magyar, hanem általában európai probléma, és főként azokat az uniós tagországok méhészeit sújtja, ahol a belföldi méztermelés meghaladja a fogyasztást. Jellemzően Kelet-Európában, valamint Spanyolországban termelik többszörösét a belső fogyasztásnak, emiatt ezeken a helyeken kénytelenek a mézet alapanyagként értékesíteni a világpiacon, de ez lényegében egyenlő az Európai Unió mézpiacával, ami viszont nagyon komoly problémákat okoz – magyarázta Bross Péter

Az áruházláncoknál pedig csak az ár számít, a minőség nem – folytatta –, így

a harmadik országokból származó mézekkel ki tudják elégíteni azt a 200-220 ezer tonna éves mézszükségletet, amihez nem kell az Európában termelt méz,

illetve akkor kell, hogyha az ázsiai árszinten tudják felvásárolni.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke megjegyezte azt is, hogy a szakmában tisztában vannak azzal, hogy egy-két ázsiai ország nem tud annyi mézet termelni, mint amennyit valójában felkínál eladásra. De Ukrajnával kapcsolatban is sokakban felmerül a kérdés, hogy egy olyan ország, amelyről tíz éve még hallani sem lehetett a méz világpiacán, hogy tud hirtelen sok tízezer tonnaszámra mézet előállítani? Bross Péter szerint egyértelmű, hogy

"ma a kínai és ukrán méz tartja sakkban a világ nagyban értékesítő méhészeit".

Mindeközben sem idehaza, sem a többi kelet-európai országban nem lehet túltermelésről beszélni az idei évben. Az akác virágzása idején egyfolytában esett az eső, így abból alig-alig van, a vegyes virágmézből pedig egy átlagos termést könyvelhettek el a termelők, így a nyomott árak miatt még nagyobb az elkeseredettség a méhészek körében, mert hogyha most is már akadozott a felvásárlás, mi lesz vajon egy olyan évben, amikor valóban jó, átlag feletti termést érnek el – mutatott rá a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×