Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől a Sziget fesztivál harmadik napján.
Nyitókép: A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől. MTI Fotó: Magócsi Márton

Kiderült, miért nem lesz az Óbudai-sziget világörökségi terület

A Hadrianus-palota feltárása érdekében vette ki a kormány az Óbudai-szigetet a világörökségi pályázatból - közölte a Miniszterelnökség. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint az erődítmény korhű helyreállítása óriási kihívás, amit évekig tartó kutatásnak kell megelőznie, hogy autentikus legyen.

A kormány 2016-ban döntött arról, hogy pályázni fog a Római Birodalom 1500 kilométeres határvonala, az úgynevezett limes 65 magyarországi helyszínének világörökségi címére. Ezek egyike a 32 hektáros Óbudai-sziget - közismertebb nevén a Hajógyári sziget -, amely a pannóniai provincia központjának számító Aquincum része volt.

A pályázatot tavaly január 31-én nyújtották be, Visy Zsoltot, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszorát, a limes szakértőjét pedig kinevezték a a projekt miniszteri biztosának. Az UNESCO idén júniusban bírálja el a kérelmet. Múlt pénteken azonban megjelent egy rendelet a Magyar Közlönyben, amellyel a kormány indokolás nélkül kivette a szigetet a védettségre javasolt helyszínek közül. Az InfoRádió megkereste a Miniszterelnökséget, amely azt válaszolta, hogy a világörökségi minősítés lehetetlenné tenné a Hadrianus-palota korhű helyreállítását.

Ez a hatalmas, 10 ezer négyzetméteres, kőfallal körbevett erődítmény valóban az óbudai szigeten állt. A szakértők feltételezése szerint 106 és 108 között építette a terület helytartója, Hadrianus, aki később, a 117 és 138 között császárként uralkodott. A XIX. században még látszottak a romjai. Az első feltárását 1854 és 1857 között végezték, de akkor még fürdőnek vélték. 1941 és 1942, illetve 1951 és 1956 között is végeztek ásatásokat a szigeten, de visszatemették a feltárt épületmaradványokat.

Az Óbudai-sziget jövőbeni hasznosításáról a kormány még nem döntött, de a korhű restauráció lehetőségét mindenképpen nyitva kívánja tartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×