eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án.
Nyitókép: Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án. MTI/Mohai Balázs

EP-választás - Fontos határidő jár le

Még két napig, pénteken 16 óráig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik május 26-án nem Magyarországon, hanem a 132 külképviselet valamelyikén kívánnak szavazni az Európai Parlament magyar tagjainak választásán.

Eddig már több mint 17 ezren jelezték, hogy külföldön szeretnének szavazni. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik május 26-án nem lesznek Magyarországon, az adott ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak.

A külképviseleti szavazáshoz a választópolgároknak május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, ahol az időeltolódás miatt előző nap, szombaton lesz a szavazás.

Akik korábban már külképviseleti névjegyzékbe vetették magukat, de mégis Magyarországon voksolnának, azok május 22-én 16 óráig jelezhetik ezt.

Csütörtökön 16 óráig még kérhetik az Európai Unió tagországainak nem magyar, de Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai, hogy töröljék őket a magyarországi névjegyzékből, ha mégis az állampolgárságuk szerinti ország európai parlamenti (EP-) listájára kívánnak szavazni.

Az EP-választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem azok az uniós polgárok is szavazhatnak a magyar listákra - ha ezt május 10-éig kérték -, akiknek Magyarországon van a lakóhelyük.

A határidő lejártáig a Magyarországon lakó több mint 113 ezer uniós állampolgár közül minden korábbinál többen, mintegy 3400-an kérték, hogy vegyék fel őket a magyarországi névjegyzékbe.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ezt követően tájékoztatta az uniós tagállamok társszerveit arról, hogy hány állampolgáruk akar a magyar listára szavazni. Ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Akit felvettek a magyarországi névjegyzékbe, május 16-án 16 óráig kérheti, hogy töröljék a névjegyzékből, ha mégis az állampolgársága szerinti tagországban akar szavazni.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×