Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
326.47
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án.
Nyitókép: Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án. MTI/Mohai Balázs

EP-választás - Fontos határidő jár le

Még két napig, pénteken 16 óráig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik május 26-án nem Magyarországon, hanem a 132 külképviselet valamelyikén kívánnak szavazni az Európai Parlament magyar tagjainak választásán.

Eddig már több mint 17 ezren jelezték, hogy külföldön szeretnének szavazni. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik május 26-án nem lesznek Magyarországon, az adott ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak.

A külképviseleti szavazáshoz a választópolgároknak május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, ahol az időeltolódás miatt előző nap, szombaton lesz a szavazás.

Akik korábban már külképviseleti névjegyzékbe vetették magukat, de mégis Magyarországon voksolnának, azok május 22-én 16 óráig jelezhetik ezt.

Csütörtökön 16 óráig még kérhetik az Európai Unió tagországainak nem magyar, de Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai, hogy töröljék őket a magyarországi névjegyzékből, ha mégis az állampolgárságuk szerinti ország európai parlamenti (EP-) listájára kívánnak szavazni.

Az EP-választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem azok az uniós polgárok is szavazhatnak a magyar listákra - ha ezt május 10-éig kérték -, akiknek Magyarországon van a lakóhelyük.

A határidő lejártáig a Magyarországon lakó több mint 113 ezer uniós állampolgár közül minden korábbinál többen, mintegy 3400-an kérték, hogy vegyék fel őket a magyarországi névjegyzékbe.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ezt követően tájékoztatta az uniós tagállamok társszerveit arról, hogy hány állampolgáruk akar a magyar listára szavazni. Ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Akit felvettek a magyarországi névjegyzékbe, május 16-án 16 óráig kérheti, hogy töröljék a névjegyzékből, ha mégis az állampolgársága szerinti tagországban akar szavazni.

Címlapról ajánljuk
Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.

Kitalált valamit a Nyugdíjasparlament a nyugdíjemelés rendszerére

A budapesti nyugdíjasok számára elérhető kedvezmények összehangolását és széles körű tájékoztatását jelentette be a főpolgármester a Budapesti Nyugdíjas Parlament közgyűlésén. A további részletekről Karácsony Mihályt, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Minimálbér 2027: megtört a jég

Minimálbér 2027: megtört a jég

A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén sem csaptak egymás tenyerébe a felek, de információink szerint apró lépésekkel, közeledtek egymáshoz az álláspontok. Korábban 8-10 százalékos különbség volt a béremelési elképzelések között, mert a szakszervezetek 12-14 százalékos fizetésemelést szerettek volna elérni, a munkáltatók viszont csak 4 százalékot adtak volna. A 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról tovább folynak a tárgyalások. Most azért nagyobb esély mutatkozik arra, hogy novemberig megegyeznek a felek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×