Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kifüggesztik az európai parlamenti választás hirdetményét a XII. kerületi polgármesteri hivatalban 2019. március 11-én. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit, Magyarországon május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

EP-választás: 20 ezer magyar szavaz a külképviseleteken

Londonban 1729 honfitársunk járul az urnákhoz május 26-án.

Pénteken délután 16 órakor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje, a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson Magyarország külképviseletein több mint húszezren szavaznának.

A 132 nagykövetségen, illetve konzulátuson jövő szombaton és vasárnap a Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb adatai szerint 20 344-en szavazhatnak.

A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, a szavazás napján 7572-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, vagyis több mint kétszer annyian szavaznának most külföldön, mint akkor.

A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, az iroda vezetője is a Külgazdasági és Külügyminisztériumból érkezik.

A külképviseleti választási irodák vezetői a jövő hét elején, a külképviseleti névjegyzékbe vételek véglegessé válása után személyesen viszik ki a voksoláshoz szükséges szavazólapokat és borítékokat a külképviseletekre.

Az NVI internetes oldala, a www.valasztas.hu adataiból kitűnik: a legtöbben (1729) Londonban szavaznának, de nagyon sokan voksolnának Brüsszelben (1244), Münchenben (1208), Berlinben (1000) is. Szintén sok szavazó jelentkezett Bécsben (946), Stuttgartban (885), Bernben (871), Hágában (776), Csíkszeredán (710), Szabadkán (584), Párizsban (507).

Háromszáznál több szavazót várnak Düsseldorfban (472), Beregszászon (421), New Yorkban (382), Koppenhágában (354), Dublinban (342), Stockholmban (331), Prágában (323), Kolozsváron (322).

Tizenegy külképviselet van, ahol tíznél kevesebb szavazót várnak: Quito (9), Brazíliaváros, Csungking, Ulánbátor (8-8), Addisz-Abeba és Rijád (7-7), Luanda, Havanna és Montevideo (6-6), Kampala (4) és Phnompen (3).

A legtöbb helyen - hét külképviseleten - az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodók szavazhatnak (Chicago, Houston, Los Angeles, Miami, New York, San Francisco, Washington). Négy külképviseleten szavazhatnak Kínában (Csungking, Hongkong, Peking, Sanghaj), Németországban (Berlin, Düsseldorf, München, Stuttgart), Oroszországban (Jekatyerinburg, Kazany, Moszkva, Szentpétervár). Három külképviseleten szavazhatnak Ausztráliában (Canberra, Melbourne, Sydney), Kanadában (Ottawa, Toronto, Vancouver), Lengyelországban (Krakkó, Varsó, Wroclaw), Nagy-Britanniában (Edinburgh, London, Manchester), Romániában (Bukarest, Csíkszereda, Kolozsvár) és Ukrajnában (Kijev, Ungvár, Beregszász).

Két helyszínen lehet szavazni Ausztriában (Bécs, Innsbruck), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), Franciaországban (Lyon és Párizs), Horvátországban (Zágráb és Eszék), Indiában (Mumbai és Újdelhi), Kazahsztánban (Almati és Nurszultan), Olaszországban (Milánó és Róma), Spanyolországban (Barcelona és Madrid), Szerbiában (Szabadka és Belgrád), Szlovákiában (Pozsony és Kassa), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Törökországban (Ankara és Isztanbul) valamint Vietnámban (Hanoi és Ho Si Minh-város).

A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat a külképviseleteken nem bontják fel,

hanem - legkésőbb a voksolást követő csütörtök éjfélig - Magyarországra szállítják, és a voksokat a Nemzeti Választási Irodában számlálják meg.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×