Egyre több hazai vállalat és fogyasztó szembesül azzal, hogy az energiaszámláján „EKR-díj” megnevezéssel olyan tétel jelenik meg, amelyet kötelező állami közteherként tüntetnek fel. A szolgáltatók sok esetben 50 ezer forint/GJ összegű díjat számláznak ki, holott a tényleges piaci költségek ennek töredékét teszik ki – írja a 24.hu.

Az EKR-rendszer célja, hogy a kereskedőket energiamegtakarításra ösztönözze a felhasználóknál, például szigeteléssel vagy korszerűsítéssel.

A jogszabály alapján a kereskedőknek igazolt megtakarítást kell felmutatniuk, és csak végső esetben kellene büntető jellegű járulékot fizetniük. A szakjogász szerint a probléma ott kezdődik, amikor

ezt a szankciós jellegű tételt a szolgáltatók automatikusan továbbhárítható közteherként jelenítik meg.

„A piacon a valós beruházásokból származó megtakarítások évesített költsége sok esetben mindössze 4900–5800 forint/GJ körül mozog. Ennek fényében indokolatlan a legdrágább szankciós opció áthárítása, különösen úgy, hogy az utólagos elszámolás és a különbözet sorsa tisztázatlan” – állítja a megkérdezett szakember.

Sok esetben a szerződések, az üzletszabályzatok és a számlák nincsenek összhangban egymással, nem egyértelmű a felszámított díj jogcíme és számítási módja. A helyzetet tovább bonyolítja, ha a fogyasztó saját beruházásából származó megtakarítást a kereskedő EKR-teljesítésként használja fel, miközben a járulékot is kiszámlázza. A szakértő arra figyelmeztet, hogy gyanú esetén érdemes energetikai jogásszal átnézetni a szerződéseket, az ÁSZF-et és a számlákat.