Megvan, hol volt pontosan a mohácsi csata

A mohácsi csatát vizsgáló MTA-kutatócsoport egyik fő célja az volt, hogy minél előbb meghatározzák, hol is zajlott az 1526-os mohácsi csata.

"A közelmúltig kikristályosodott álláspontokkal szemben egy alternatív megoldást ajánlottunk, ami tulajdonképpen nem is annyira alternatív, mert visszatér a XX. század előtti felfogáshoz"

- ismertette kutatásuk eredményét Fodor Pál, a tudóscsoport egyik vezetője. Szerinte a régiek tudták, hogyan zajlódhatott ez a csata,

az 1920-as évek kutatásai viszont félrevitték a tudományos vizsgálódás irányát.

Az erről árulkodó eredményeket mutatták be egy minapi konferencián az érdeklődőknek.

A kutatók által használt módszer a környezetrekonstrukció volt. "Egy szisztematikus gyűjtőmunka eredménye az egész. Az összes forrás összes földrajzi információját kigyűjtötték, ezt próbálták meg térképre rakva értelmezni, illetve az egymáshoz való viszonyukat meghatározni. Ez, miután elég elem volt - Földvár falu, várelem, domb, nézőtér vagy amfiteátrum, mocsár -, nagyon szépen meg lehetett határozni, hogy ezek együtt hol fordulhattak elő" - írta le Fodor, hozzátéve, hogy kiindulási forrásként Brodarics István korabeli krónikás leírásait használták.

Élő adás

Az eredmény szerint

az eddig feltételezettnél néhány kilométerrel északabbra zajlott az ütközet, ott, ahol jelenleg a mohácsi emlékpark van.

"A mi bizonyítékaink arról szólnak, hogy valóban itt zajlott az ütközet" - szögezte le Fodor Pál.

A kutatás nemcsak a csata helyszínének felderítésére irányult, hanem a környék történetének időben közeli történetét is vizsgálták, tehát a Jagellók korától Buda elfoglalásáig terjedő időszakot kutatták.

"Rehabilitáljuk a Jagelló-kort,

erre azért van szükség, hogy igazságot szolgáltassunk" - mondta el Fodor, szerinte ugyanis messze nem volt annyira rossz az ország helyzete és működése, csak Moháccsal más "fénytörést" kaptak az események.

Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek.

Régóta keresik a csata pontos helyét

A távirati irodának nyilatkozó Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajzprofesszora, a kutatócsoport vezetője elmondta, 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették.

A Mohácsi síkon az egykori széles, folyó menti mocsártól nyugatra fekvő, újonnan felfedezett, mintegy öt kilométer hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú egykori folyóvölgy, árok

kapcsolja szerkezeti egységbe az ütközet ismert jelenségeit: a már feltárt tömegsírokat Sátorhelynél, az egykori eszék-budai hadiutat, az oszmán győzelmi emlékművet, valamint a csata néphagyomány által megőrzött helyszíneit.

Pap elmondása szerint

a kulcs a vízrendszer vizsgálata volt.

Felidézte, hogy a mohácsi csata kutatásának 130 éves történetében az első évtizedekben Sátorhely és a Törökdomb környezetét vélték az ütközet centrumterületének. Az 1926-os megemlékezésekre készülve a korszak meghatározó kutatói elvetették ezt, és a Borza-patakon túl, a nyugati teleplépcsőn keresték a mohácsi csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök leírásában Földvárként megjelölt települést.

Pap Norbert szerint azonban döntő bizonyíték nem került elő arról, hogy a Földvár Majs térségében vagy attól délkeletre lett volna, a Majsról előkerült hadirégészeti leletmennyiség ráadásul két nagyságrenddel ritkább előfordulású, "mint amit a csatatértől elvárnánk".