Bár júniusban bejelentette, sőt társadalmi egyeztetésre is bocsátotta a Tisza-kormány, hogy szeptember 30-ával megszűnik a jelzáloghitelek 2022-ben bevezetett kamatstopja a jelenlegi formájában, végül nem született időben kormánydöntés a kérdésről, így nem szűnt meg a bankok által sokat bírált, számukra eddig már több mint 500 milliárd forintba kerülő intézkedés – írja a Portfolio.

Vagyis egyelőre marad a kamatstop, azonban a bankok egy részének nem okoz pótlólagos veszteséget a csúszás önmagában, a második negyedévben ugyanis a futamidő egészére elszámolták a határidő áprilisi eltörléséből fakadó átértékelődési veszteséget: az OTP 30, az MBH 24, a K&H pedig 15 milliárd forintnyi mínuszt könyvelt el a teljes érintett portfólió futamidejének a hátralévő részére.

Az átértékelődést még csak ezután elszámoló bankokkal együtt a szektor egészének a vesztesége valahol 100-150 milliárd forint között lehet emiatt.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes becslése alapján 125 milliárd forintra rúghatott, ugyanakkor a hozamkörnyezet változása függvényében a jövőben is fel-le módosulhat a három- illetve hathavonta megjelenő banki jelentésekben. Az idei tételekkel együtt 2022 óta már több mint 500 milliárd forintjába került az intézkedés a hitelintézeti szektornak.

A 2025 végén napvilágot látott adatok alapján

216 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozott a kamatstop hatálya alá, ami a jelzáloghitel-szerződések 26 százalékát jelenti.

Mivel többségében régi szerződésekről van szó, az átlagos tartozás mindössze 3,9 millió forint, így a 848 milliárd forintos érintett hitelállomány a jelzáloghitel-tartozások mindössze 11 százalékát képviseli.

A kamatstop kivezetése ma már nem okozna az érintett háztartások többsége számára elviselhetetlen adósságszolgálati sokkot a banki számítások szerint: átlagosan mintegy 7 ezer forinttal emelkednének a törlesztőrészletek.

Az MNB 19 ezer sérülékeny adóst tart számon, a bankok szerint inkább 10 ezer adós tartozik ide az általuk indokoltnak ítélt szigorúbb definíció alapján. A nominális és reálbérek növekedésének, a hitelek amortizációjának és a BUBOR, illetve a többi referenciakamat csökkenésének is köszönhetően egyre alacsonyabb lehet a valamilyen segítségre szorulók aránya.

De nem egyenletes az eloszlás sem, hiszen a kamatstopból származó banki veszteség 30 százaléka az ügyfelek 5 százalékához tartozik, az egykori devizahitelesek aránya pedig piaci információink szerint az érintettek között mintegy egynegyed.