Infostart.hu
eur:
355.93
usd:
308.1
bux:
132390.96
2026. június 10. szerda Gréta, Margit
Strasbourg, 2018. július 4.Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux

Elemzők: az ellenzék célja nem a Fidesz legyőzése

Az Európai Parlamenti választás tétje nem az, hogy megverjék a Fideszt, hanem az, hogy a pártok az ellenzéken belül pozíciókat szerezzenek – vélik az InfoRádió által megkérdezett elemzők.

Az LMP támogatottsága a teljes lakosság körében a ZRI Závecz Researh és a Nézőpont Intézet legutóbbi adatai szerint is 3 százalékos. A biztos választók körében a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék határán van. Závecz Tibor szerint Szél Bernadett egykori miniszterelnök-jelölt kilépése a pártból elég markáns üzenet.

„Semmiképpen sem az erősödő pártok sorába helyezhetjük el, hanem inkább enyhén gyengülő”

– értékelte az LMP támogatottságának alakulását.

Závecz Tibor szerint a pártok támogatottságában még érzékelhető a tavaszi választás és az azt megelőző kampány. A kérdés, hogy az EP-választásokra fel tud-e futni úgy egy párt, hogy súlyos belső válságok nehezítik mindennapjait.

Mráz Ágoston Sámuel szerint jogi értelemben ugyan még nem, de politikai értelemben már minden párt kampányol a tavaszi európai parlamenti választásra. A Nézőpont Csoport vezetője szerint egyértelműen a menekültkérdés lesz az uniós kampány középpontjában.

„Az ellenzék ugyanazzal próbálkozik, mint áprilisban: demokrácia- és korrupcióvitát próbál kezdeményezni”

– fogalmazott, hozzátéve, amíg nem találnak olyan témát, amely szélesebb tömeget érdekel, nem látja annak esélyét, hogy a tavaszi eredmények megfordulnak.

Závecz Tibor szerint ez az európai parlamenti választás nem arról szól majd, hogy legyőzzék a Fideszt, hanem arról, hogy a pártok az ellenzéki oldalon belül erős pozíciókat alakítsanak ki.

Mint mondta: a Jobbik hasadásából fakadó nehézségek lehetőséget teremtenek a többi formációnak. Szerinte az MSZP-Párbeszéd rendezte le a leggyorsabban az áprilisi vereség következményeit. A DK sem tett le róla, hogy a baloldal vezető ereje legyen, az LMP-nek pedig ráncba kéne szednie magát.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az ellenzéki oldalon az osztottság mellett vezetőhiány és programbeli bizonytalanság is megfigyelhető. A Nézőpont Intézet előrejelzése szerint a Magyarországnak járó 21 mandátumból legalább 13-ra esélyes a Fidesz, de a 14 sem kizárt.

Závecz Tibor azt mondta, jelenleg egy ellenzéki párt már azzal kiemelkedhet a többi közül, ha konfliktusmentes tud maradni. Hozzátette: az ellenzéknek stílusban, módszertanban is változtatnia kellene.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát
vb-sztorik

Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Ezúttal 1966 a téma, az angolok eddigi egyetlen aranyérmét hozó futball-vb, amely után kis híján nem tudták átvenni a Rimet-kupát.

Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat több uniós tagországnak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumáról. Marsai Viktor figyelmeztetett: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó végrehajtani a paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Kármán András pénzügyminiszter céljánál csak 1-2 évvel későbbre valószínűsíti az eurózónába való belépést Árokszállási Zoltán, az MBH vezető elemzője, aki a tartósan 2 százalékos infláció elérését tartja a legnagyobb kihívásnak. A vagyonadó mindössze a GDP 0,3 százalékának megfelelő bevételt hozhat a költségvetésnek, "ha nagyon jól csinálják", miközben jelentős kockázatokat hordoz. A forint árfolyama tartósan a 360-as szint körül alakulhat, 2027-re is erre számítanak. A vendégmunkások behozatalának részletes stopja egy-két éve, feszesebb munkakerőpiac mellett húzós lépés lehetett volna, most kevésbé, és a magyar bérszínvonal indokolhatja a lépést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×