Domokos László a Magyar Időknek egyebek között arról beszélt, hogy a szakrendelőkben rendszerszintű, hogy a vezetők nem tartották be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem, a kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Az Állami Számvevőszék elnöke az interjúban a személycserék lehetőségét is felvetette, úgy fogalmazott, hogy a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak. Az interjút itt szemléztük bővebben.

Domokos László az InfoRádiónak is beszélt a helyzetről, mint mondta, 30 éve kialakult gyakorla, hogy minden intézmény alkulál azzal, hogy a harmadik negyedévben a kormány konszolidációt hajt végre az egészségügyben.

„Ennek eredményeképpen drágább, és nem feltétlenül ésszerű beszerzések zajlanak.”

Az elnök elmondása szerint a számvevőszék nem vizsgálja a körülmény okait, így nem állapították meg, hogy tudatos költekezésről vagy hozzá nem értésről van-e szó. Domokos László azt is elmondta: annyira nem súlyos a helyzet, hogy az ÁSZ közbelépjen,

Kásler Miklósnak azonban minden lehetősége megvan ahhoz, hogy intézkedjen.

Amennyiben ezek elmaradnak, a szervezet joga és bevett gyakorlata, hogy kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál a renitens egészségügyi intézmények juttatásainak felfüggesztését.

Domokos László nyilatkozata után rendkívüli elnökségi ülést hívott össze a Magyar Kórházszövetség, amely az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével közös nyilatkozatban utasítja vissza a Számvevőszék elnökének szerintük lejáratásra alkalmas kijelentéseit.

A közleményben egyebek között azzal érvelnek, hogy a szakmai alapossággal végzett elemzések szerint

"ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános".

Megdöbbentőnek nevezik a cikkben megfogalmazott, "általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások", és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.

Kevés a pénz

A nyilatkozat megfogalmazói emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon tavaly a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék. Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás - a javuló finanszírozás ellenére - 600 euró, míg az uniós átlag 2000. A szakmai szervezet szerint az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk.

Nehezen tudják értelmezni

A nyilatkozat megfogalmazói szerint a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat nehezen tudják értelmezni. Mint írják, a vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt a terméket egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be, azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.

Nemzetközi szabályozások

A közlemény szerint az Ász-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem nem állja meg a helyét, mert a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható.

Megjegyezték, hogy ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Nem véletlen, hogy az egészségügyi tárca kiemelt szerepet szán ezek megerősítésére és ezen belül a sürgősségi ellátás ilyen jellegű folyamatos ellenőrzésére is. Ugyanakkor

egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie.

A közlemény azzal zárul, hogy meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy "felesleges, sőt káros" sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.