INFORÁDIÓ 
2018. augusztus 18. szombat
Ilona

kormányalakítás 2018

gulyás gergely

parlamenti meghallgatás

Gulyás Gergely az új kormány EU-hoz való viszonyáról

Gulyás Gergely az új kormány EU-hoz való viszonyáról

Infostart / MTI

Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt.

Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést. Tárcájánál Takács Szabolcs az uniós stratégiáért, Varga Judit a kapcsolattartásért felel majd.

Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat "az európai közösség sírásóinak tartja".

Szerinte a közösség intézményeinek el kellene dönteniük, hogy értéknek tekintik-e az uniós jogkövetést. Az Európai Parlament ilyen szempontból is a deviancia megjelenítője - utalt vissza Ungár Péter (LMP) felvetésére egy korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, amikor az EP-ről azt mondta, ott a deviancia kerül többségbe. Rámutatott: uniós intézmények nem tartják tiszteletben azt, ha egy ország korrekt tárgyalások után lezár egy kötelezettségszegési eljárást. Akkor nem érdemes tárgyalni - jegyezte meg, a kérdéses ügyek közé sorolva a médiatörvényt vagy az igazságszolgáltatás kérdését, amelyeken, mint fogalmazott, az Európai Bizottság pecsétje van.

A magyar demokrácia kérdéséről megjegyezte: számtalan területen bővültek az ellenőrző, alkotmányos intézmények hatáskörei.

Hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus. A migráció ügyét a kabinet a Lisszaboni szerződés értelmében tagállami hatáskörűnek tartja, és nem fogadja el a kötelező kvótát, kötelességének érzi képviselni a magyar emberek szándékát.

A kormány a kérdést demokráciaproblémának is tartja - tette hozzá Gulyás Gergely -, hiszen az utolsó EP-választáson a kérdés még nem volt a politika homlokterében, ezért demokratikus döntést csak olyan testület tud hozni, amelyet már a válságot követően választanak meg.

Az unió következő hétéves költségvetéséről úgy foglalt állást: jobb lenne, ha arról is az új Európai Parlament hozna végső döntést, de a magyar kormány konszenzus esetén nyitott a korábbi elfogadásra.

A Brexit költségvetési hatásairól szólva elmondta: a kohéziós és agrártámogatások fontosak Magyarország számára, ezért az új kabinet nyitott a befizetések arányos növelésére. Leszögezte: a támogatás nem "könyöradomány", Magyarországot megilleti, hiszen tagdíjat fizet, lemondott vámbevétele jelentős részéről és megnyitotta piacait a gazdaságilag erősebb nyugat-európai társaságok előtt. Win-win helyzetnek nevezte a támogatások biztosítását, hiszen annak a nyugat-európai államok is jelentős haszonélvezői.

Szólt arról is: "fair" Brexitet tart fontosnak a kabinet, és bíznak abban, hogy 2020 végéig akár egy jövőre vonatkozó kereskedelmi megállapodás is megszülethet Nagy-Britanniával.

A már meglévő úgynevezett sárgalapos eljárás mellett az unióban támogatnák a piros laposat is a döntéshozatalban, amely meghatározott számú tagállami parlamenti tiltakozás esetén megállíthatna egy jogalkotási folyamatot, és nemcsak felülvizsgálatot érhetne el.

Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke a többi között arra kérdezett rá, hogy az őshonos kisebbségek ügyét hogyan képviselné a kabinet, valamint arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat hogyan segítené a jövőben.

Tessely Zoltán fideszes alelnök arról érdeklődött, hogyan viszonyul a kormány az osztrák kormány döntéséhez, amely csökkentené az ott dolgozó egyes külföldiek, köztük a magyarok támogatásait.

Oláh Lajos DK-s alelnök arra is választ várt, hogy a jelölt elégedett-e a jelenlegi uniós pályázati rendszerrel.

Ungár Péter (LMP) felhozta Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatát az EP tagjainak devianciájával kapcsolatban és arra kérdezett rá, nyilvános lesz-e a korrupcióval kapcsolatos Greco-jelentés. Felvetette a Közép-európai Egyetem jövőjének kérdését is.

Hörcsik Richárd fideszes elnök arra várt választ: lezárható-e Nagy-Britanniával a tárgyalás jövő tavaszig.

Gulyás Gergely kétségeinek adott hangot, milyen hatása lesz az EP-ben a Minority Safepack kezdeményezésnek, mert szerinte a bizottságot számtalan kisebbség sorsa érdekli, de az őshonos európaiaké kevésbé.

Kijelentette: a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a jövőben nagyobb mértékben kell részesedniük az uniós támogatásokból, a velük szemben felállított szabályokra azonban csak csekély hatása van Magyarországnak.

Az osztrák kormány döntéséről a magyar kabinet úgy tartja: az a diszkrimináció tilalmába ütközik - fejtette ki -, egységes piacon a munkához kapcsolódó juttatásokat nem lehet nemzeti hovatartozáshoz kötni.

Ungár Péter devianciával kapcsolatos felvetésére azt mondta: jelenleg az EP-ben a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a liberálisok adják a többséget, de szerinte ez 2019 után várhatóan nem így lesz, ezzel pedig a deviancia visszaszorulását is várja.

Elmondta azt is: az CEU kérdése nem uniós hatáskör, ahogy a Greco-jelentés is az Európa Tanácshoz köthető, így nem tartozik a bizottság hatáskörébe.

A Brexitről azt mondta: mindkét fél a tárgyalások lezárásban érdekelt.

Gulyás Gergely miniszteri kinevezését a bizottságban hatan támogatták, míg hárman ellene szavaztak.

Nyitókép: Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH