A mostani, február végi-március eleji rendkívül hideg időjárás miatt naponta mintegy 200-400 MW-tal nőttek a bruttó rendszerterhelési csúcsértékek, s az időjárás-előrejelzés alapján prognosztizálható volt, hogy megdől az eddigi, 6780 MW-os rendszerterhelési történelmi rekord, melyet tavaly január 11-én, illetve idén február 28-án mért a MAVIR.
Ez idén március 2-án a déli időszakban be is következett, ekkor 0 és -1 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet mellett a bruttó negyedórás átlag rendszerterhelés értéke az előzetes adatok szerint elérte a mintegy 6835 MW-t, melyből 3226 MW-t (azaz közel 47%-ot) import teljesítményből fedeztek. Az 1955 óta rendelkezésre álló adatok alapján pedig ennél magasabb negyedórás átlag csúcsértékre még nem volt példa. Egy átlagos téli hétköznapon a csúcsidei rendszerterhelés általában 6000-6600 MW között változik.
Eközben ugyanakkor a téli villamosenergia-fogyasztás minimális értékkel, de elmaradt a tavalyi szinttől. 2017 december eleje és 2018 február vége között az előzetes adatok szerint összesen 11 842 GWh villamos energiát használt fel az ország, szemben az előző télen mért 11 914 GWh-val – igaz, utóbbi történelmi rekordnak számít a vonatkozó időszakra nézve.
A téli felkészülés során – különösen a tavalyi rendkívüli hideg tapasztalatai alapján – a MAVIR a villamosenergia-rendszer többi szereplőjével együtt már korábban megtette a szükséges lépéseket nem csupán a hideg, hanem más szélsőséges időjárási viszonyok kezelésére is.
„A szükséges kínálat rendelkezésre áll" – mondta Tihanyi Zoltán, a MAVIR rendszerirányítási és nemzetközi kapcsolatok vezérigazgató-helyettese a rendszerterhelési rekord kapcsán. Hozzátette, a piaci szereplők a fogyasztói igényeknek megfelelően szerzik be a villamos energiát hazai forrásból és importból. A rendszerirányító a határkeresztező átviteli hálózati kapacitásokat biztosítja, amelyek összességében fedezik az igényeket. „Ezen kívül feladatunk a piaci menetrendektől eltérő fogyasztás vagy termelés esetén a különbözet kiegyenlítése, amihez MAVIR rendelkezik az előírt szükséges tartalék mennyiséggel" – húzta alá a vezérigazgató-helyettes.
A csúcsterhelés idején a villamosenergia-igényt 52,8%-ban hazai termelők biztosították hozzávetőlegesen.
A teljes bruttó rendszerterhelést a déli csúcsidőben 22,28%-át nukleáris, 6,29%-át barnakőszszén/lignit, illetve biomassza alapon előállított, 21,66%-át földgáz, 2,57%-át pedig megújuló forrásból (0,02% nap, 0,14% szél, 0,47% víz, 1,95% hulladék és egyéb megújuló) fedezte az ország rendkívül magas 47,2% import mellett.
A biztonságos ellátás ma garantált, ugyanakkor látszik az is, hogy a felmerülő többlet energiaigények mellett az energiafüggőség csökkentésének stratégiai célja kizárólag hazai erőművi beruházásokkal érhető el.