Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.52
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Januárban indulhat az új aláírásgyűjtés

Januárban indulhat az új aláírásgyűjtés

Kilenc ellenzéki párt összefogott és közösen gyűjti az aláírásokat azért, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről - közölte az MSZP fővárosi képviselője.

Horváth Csaba, aki november közepén kezdeményezett népszavazást a metró akadálymentesítéséről, elmondta, 138 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük.

Az aláírásgyűjtés a jogorvoslati határidők lejárta után várhatóan január 3-án indulhat és február 3-ig tarthat

- tette hozzá.

Az ellenzéki politikus szerint a 3-as metró teljes akadálymentesítése 20 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget fizetnek be a budapestiek adó formájában naponta az államkasszába.

Nem fordulhat elő, hogy a fővárosiak harmincévente ne kaphassák vissza egynapi adóbefizetésüket - hangoztatta.

Élő Norbert, a Demokratikus Koalíció budapesti koordinációs tanácsának tagja úgy értékelte: az Orbán-rendszer leváltható, mert a pártok félretették minden nézeteltérésüket és együttműködnek. Szerinte arról nem lehet alku, hogy minden budapestinek egyenlő jogot kell biztosítani a közlekedéshez. Tarlós István ne hülyítsen bennünket, midibuszokkal ezt a kérdést nem lehet megoldani! - hangoztatta.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja fővárosi képviselői az akadálymentesítés érdekében már elindítottak egy petíciót. Hozzátette: az akadálymentesítés mindenkinek kényelmet jelent, de a mozgáskorlátozottaknak ennél többet, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítését.

Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta, a fővárosiak 92 százaléka egyetért a 3-as metró akadálymentesítésével. Szerinte senkit sem képvisel Tarlós István azzal a véleményével, hogy akadálymentesítés nélkül is fel lehet újítani a metrót.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi közgyűlési képviselője politikán felüli ügynek nevezte az akadálymentesítést és arra hívta fel a figyelmet, Budapest deklarálta, hogy képes megszervezni egy olimpiát. Ha arra lett volna 3000-4000 ezer milliárd forint, akkor a teljes körű akadálymentesítésre is jutna 20-30 milliárd forint - közölte.

Bartha Péter, a Modern Magyarországért Mozgalom elnökségi tagja elképzelhetetlennek nevezte, hogy a közösségi terek felújítása úgy történjen meg, hogy kirekesztenek annak használatából csoportokat.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja nem csak a Fidesz, hanem az elmúlt 27 év politikai elitje felelősségének tartotta, hogy ez a kérdés 2017-ben még napirenden van. Hozzátette: politikai generációváltásra van szükség, hogy ne kelljen minden fontos ügyről népszavazást tartani.

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint az akadálymentesítés nem kegy, hanem alapvető szolgáltatás. A mozgásukban korlátozottakra, a családosokra, az idősekre - az utazók egyhatodára - nem problémaként kellene tekinteni, ők is az utazóközönséghez tartoznak, nekik is szolgáltatást kell nyújtani - mutatott rá.

Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint végre olyan ügyről van szó, ami valamiért van, nem valami ellen, és azzal nem a társadalom egy kiemelt rétegének akarnak segíteni.

Csak pénzkérdés

Közben a főváros vezetése közleményben reagált arra, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kezdeményez eljárást az ügyben.

„A MEOSZ-nak joga van az EBH-hoz fordulni, az EBH azonban a vonatkozó hatályos jogszabályt nem írhatja felül. Az MSZP népszavazási kezdeményezését nem akadályozzuk. Egyrészt személyében hiteltelen politikus kezdeményezte, aki korábbi városvezetőként semmit nem tett a metró akadálymentesítéséért. Másfelől a kérdést meggondolatlanul fogalmazta meg. Az M3-as metróvonal felújítása tudniillik megfelel a kérdésben hivatkozott, 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt, valamint az 1998. évi XXVI. törvényben foglalt rendelkezéseknek. Így a megfogalmazott kérés még népszavazás nélkül is teljesülne. Az esetleges tervmódosítás csak pénzügyi forrás kérdése. Nem empátia vagy szándék hiányáról van szó. Az utas- és forgalombiztonság alapvető fontossági sorrendjében tudunk dolgozni. Hozzátesszük, így is sokkal többet valósítunk meg a rászorulók érdekében, mint az MSZP-SZDSZ tette az M2-es metró felújításakor” - olvasható a Tarlós István és Bagdy Gábor által jegyzett közleményben.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×