A főosztályvezető szerint a javulás oka többek között az, hogy a háztartások bevételei tavaly érezhetően nőttek, a nettó jövedelmek 4,2 százalékkal, a reáljövedelmek 3,8 százalékkal emelkedtek.

A háztartások az egy-két százalék feletti reáljövedelem-emelkedést már megérzik anyagi helyzetükön - jegyezte meg Janák Katalin a statisztikusok szakmai véleményét tolmácsolva.

A szegénységi küszöb - 77 680 forint - alatti jövedelemből a teljes népesség 13,4 százaléka, 1 millió 293 ezer ember élt tavaly, 105 ezerrel kevesebben az egy évvel korábbinál - mutatott rá a főosztályvezető. A szegénységi küszöböt a KSH a felmérés alapjául szolgáló uniós módszertan szerint állapítja meg.

A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyos mélyszegénységben élők aránya, akikre mindhárom szegénységi típus jellemző, 2016-ban 1,2 százalék volt, szintén csökkenő tendenciát jelez. A három szegénységi típus

• a jövedelemi szegénység,
• a különféle kiadástípusok anyagi fedezetét (például egyhetes nyaralás, váratlan kiadás) néző depriváltság és
• a korlátozottan dolgozókra vonatkozó munkaszegénység.

A felmérés szerint évi

egy hetes nyaralást a megkérdezettek 48 százaléka nem tudott fedezni tavaly,

míg tavalyelőtt több mint 50 százalék állította ugyanezt. Egy több mint 70 ezer forintos váratlan kiadás viszont a megkérdezettek közül lényegesen kevesebbnek, mindössze 31,4 százaléknak jelentett problémát, miközben egy évvel korábban az interjúalanyok több mint a fele állította ugyanezt.

Janák Katalin külön felhívta a figyelmet arra, hogy bár csökken a szegénység és társadalmi kitettség kockázata az egyszülős háztartásokban is, a mutató még mindig igen magas. A probléma az egyszülős családok több mint felét érinti. A szegénységi kockázat "kiemelkedően magas", 72 százalék feletti a munkanélküliek körében is, ráadásul ezen a területen a KSH kiadványa szerint emelkedett a mutató.

A felmérés szerint a régiók között nagyok a különbségek a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának szempontjából. A Közép-Dunántúlon elő háztartások 18,4 százaléka, Észak-Magyarországon a lakosság több mint 36 százaléka érintett.

A roma népesség körében annak ellenére, hogy "évek óta javulás figyelhető meg", igen magas, 75 százalék a szegénységi kockázat aránya.

A háztartások fogyasztása 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a megélhetéssel kapcsolatos költségek aránya pedig tovább csökkent - olvasható a KSH kiadványában.