eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Egy lépéssel közelebb a memóriánk működéséhez

Egy lépéssel közelebb a memóriánk működéséhez

A memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó idegsejtnyúlványok vizsgálatára kapott ötéves, több millió forintos uniós támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa. Az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Makara Judit agykutatóval beszélgettünk.

A szakember idegrendszeri alapkutatással foglalkozik, az idegsejtek elemi információkódoló mechanizmusait kutatják. Az Európai Kutatási Tanácstól most négy magyar kutató nyert európai csúcstámogatást ötéves programokra. Makara Juditék a nyertes pályázatukban ("Emléknyomok és agyi hálózatok") az idegsejtek szubcelluláris információfeldolgozási oldalát és annak a memóriakódolásban való szerepét vizsgálják.

Ez az idegsejtek információfogadó nyúlványainak (dendritek) vizsgálatát jelenti.

"Minden agykérgi idegsejtnek nagyon szerteágazó információfogadó nyúlványrendszere - dendritfája - van, és ezek elektromos tulajdonságai nagyban meghatározzák, hogy a más idegsejtektől jövő, szinaptikus elemi kapcsolatokból származó információt hogyan tudja feldolgozni az idegsejt és hogyan fog rá válaszolni" - mondta Makara Judit.

Az agykutató az elmúlt mintegy 10 évben a dendritek elektromos tulajdonságaival foglalkozott. Eddig elsősorban agyszeletekben vizsgálták ezeket a folyamatokat, nem élő állatokban.

"Egy, a memóriarögzítésben és tárolásban nagyon fontos agyterületen fedeztük fel nemrégiben, hogy

nagyon ingerelhetőek az ottani fő idegsejtekben lévő dendritek.

Az új projektünkben egyrészt azt szeretnénk tovább vizsgálni, hogy pontosan mire képesek ezek a dendritek és hogyan szabályozódik a működésük. A projekt második felében pedig olyan élő állatokban szeretnénk vizsgálni a dendriteket, amelyek valamilyen viselkedési, tanulási folyamatban vesznek részt - térben tájékozódnak, megpróbálják felismerni hogy ismerős vagy új környezetben vannak-e és hol mit kell csinálniuk. Ezen folyamatok alatt szeretnénk közvetlenül benézni erre az agyterületre és vizsgálni azt, hogy ezek a dendritikus jelek, amelyeket az agyszeletben már viszonylag jól ismerünk, pontosan melyik folyamathoz járulhatnak hozzá.

Az ingerlés Makara Judit szerint tulajdonképpen élesíti a sejtet arra, hogy bizonyos beérkező jelek kombinációjára, mintázatára egy egészen jellegzetes választ adjon. "Azt gondoljuk, hogy ez egy erősítő-finomhangoló mechanizmus lehet a kódolás során a hálózatban".

Az eljárás gyógyászati alkalmazásban még nem használható, mert egyelőre csak elég durva beavatkozásokkal lehet ingerelni - mondta Makara Judit. Hozzátette: várható azonban, hogy a következő években a molekuláris genetika fejlődésével egyre finomabban lehet majd beavatkozni a dendritek működésébe és esetleg specifikus módon gátolható vagy serkenthető lesz a működésük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×