Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Egy lépéssel közelebb a memóriánk működéséhez

Egy lépéssel közelebb a memóriánk működéséhez

A memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó idegsejtnyúlványok vizsgálatára kapott ötéves, több millió forintos uniós támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa. Az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Makara Judit agykutatóval beszélgettünk.

A szakember idegrendszeri alapkutatással foglalkozik, az idegsejtek elemi információkódoló mechanizmusait kutatják. Az Európai Kutatási Tanácstól most négy magyar kutató nyert európai csúcstámogatást ötéves programokra. Makara Juditék a nyertes pályázatukban ("Emléknyomok és agyi hálózatok") az idegsejtek szubcelluláris információfeldolgozási oldalát és annak a memóriakódolásban való szerepét vizsgálják.

Ez az idegsejtek információfogadó nyúlványainak (dendritek) vizsgálatát jelenti.

"Minden agykérgi idegsejtnek nagyon szerteágazó információfogadó nyúlványrendszere - dendritfája - van, és ezek elektromos tulajdonságai nagyban meghatározzák, hogy a más idegsejtektől jövő, szinaptikus elemi kapcsolatokból származó információt hogyan tudja feldolgozni az idegsejt és hogyan fog rá válaszolni" - mondta Makara Judit.

Az agykutató az elmúlt mintegy 10 évben a dendritek elektromos tulajdonságaival foglalkozott. Eddig elsősorban agyszeletekben vizsgálták ezeket a folyamatokat, nem élő állatokban.

"Egy, a memóriarögzítésben és tárolásban nagyon fontos agyterületen fedeztük fel nemrégiben, hogy

nagyon ingerelhetőek az ottani fő idegsejtekben lévő dendritek.

Az új projektünkben egyrészt azt szeretnénk tovább vizsgálni, hogy pontosan mire képesek ezek a dendritek és hogyan szabályozódik a működésük. A projekt második felében pedig olyan élő állatokban szeretnénk vizsgálni a dendriteket, amelyek valamilyen viselkedési, tanulási folyamatban vesznek részt - térben tájékozódnak, megpróbálják felismerni hogy ismerős vagy új környezetben vannak-e és hol mit kell csinálniuk. Ezen folyamatok alatt szeretnénk közvetlenül benézni erre az agyterületre és vizsgálni azt, hogy ezek a dendritikus jelek, amelyeket az agyszeletben már viszonylag jól ismerünk, pontosan melyik folyamathoz járulhatnak hozzá.

Az ingerlés Makara Judit szerint tulajdonképpen élesíti a sejtet arra, hogy bizonyos beérkező jelek kombinációjára, mintázatára egy egészen jellegzetes választ adjon. "Azt gondoljuk, hogy ez egy erősítő-finomhangoló mechanizmus lehet a kódolás során a hálózatban".

Az eljárás gyógyászati alkalmazásban még nem használható, mert egyelőre csak elég durva beavatkozásokkal lehet ingerelni - mondta Makara Judit. Hozzátette: várható azonban, hogy a következő években a molekuláris genetika fejlődésével egyre finomabban lehet majd beavatkozni a dendritek működésébe és esetleg specifikus módon gátolható vagy serkenthető lesz a működésük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×