Egyre több helyen van hazánkban nemzetközi oltóközpont, ahol felhívják a figyelmet a trópusi utazások veszélyeire, elmondják, milyen védőoltásokat kell beadatni a komolyabb egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében – mondta el Szlávik János. Az infektológus szerint valószínűleg ez az oka, hogy az utóbbi években nem szaporodik a trópusi országokból betegen hazatérők száma.

„Sokan megkapják a szükséges oltásokat, vigyáznak magukra.”

Az utazás előtt két-három héttel érdemes beadatni a védőoltásokat, de vannak olyanok, amelyek két, egymást egy hónappal követő részből állnak, ezért az utazás szervezéséhez hasonlóan a megelőző intézkedéseket is érdemes idejében megtenni – hívta fel a figyelmet Szlávik János.

„Időnként azonban előfordul egy-egy súlyosabb megbetegedés, akár olyan is, amit védőoltással meg lehetett volna előzni.”

Hastífusztól az agyhártyagyulladásig

Az infektológus jelezte, sokan ugyanis úgy gondolják, különböző praktikákkal, technikákkal meg tudják magukat védeni például a hastífusztól. Szlávik János hozzátette, az egy szalmonellabaktérium által okozott, nagyon súlyos, életveszélyes betegség, amely ellen hatékony védelmet nyújt a védőoltás.

„A magas lázzal, hasi fájdalommal, vérmérgezéssel, akár bélkilyukadással járó betegséget két-három évente hurcolják be Magyarországra.”

A malária azért riasztó és veszélyes betegség, mert szúnyogok terjesztik – mondta az infektológus. Szlávik János hangsúlyozta,

trópusi területen hiába próbáljuk magunkat szúnyogirtó szerekkel, hálóval megvédeni,

szinte kivédhetetlen a csípés. Az infektológus arra hívta fel a figyelmet, hogy úgynevezett megelőző gyógyszereléssel, egy minden nap alkalmazott tablettás kezeléssel azonban jól megelőzhető a betegség – tette hozzá a szakember.

„Évente 10-15 maláriás eset fordul elő, négy-öt évente hal meg valaki, mert nem vette komolyan a veszélyt, és hazaérkezése után nem jelentkezik a trópusi ambulancián.”

A magyar lakosság védtelen az A-típusú májgyulladás ellen, ezért a védőoltását a trópusi területre utazás előtt két héttel mindenképpen érdemes beadatni, ahogy a B-típusú májgyulladás ellenit is – mondta Szlávik János. Az infektológus hozzátette, ez ugyan szexuálisan, illetve orvosi beavatkozás útján terjed, de sosem tudhatjuk, milyen helyzetbe kerülünk, ezért akit gyerekkorában nem oltottak be ellene, ne hagyja ki.

„A hazánkban ritkán előforduló agyhártyagyulladás a Közel- és Távol-Keleten és Észak-Afrika országaiban meglehetősen gyakori, ezért azt az oltást is érdemes beadatni.”

Van, ami ellen nincs védőoltás

Szlávik János hangsúlyozta, vannak azonban olyan betegségek, amelyek ellen nincs védőoltás, ilyen a Dengi- és a Sikungunya, valamint az utóbbi időben sokat emlegetett Zika-láz.

„Az előbbi kettő aránylag ártalmatlan, influenzaszerű kórkép, magas lázzal, izom- és ízületi fájdalommal keseríti meg a kint tartózkodás néhány napját, de tüneti szerekkel általában maradéktalanul gyógyul.”

A Zika-lázról Szlávik János elmondta, eredetileg az is jóindulatú betegség, de kiderült, hogy csecsemőknél rendkívül súlyos elváltozást, úgynevezett kisfejűséget okoz. Ezért annak, aki a Karib-tenger és Dél-Amerika országaiban járt, ahol ugyan már lecsengőben van a járvány, de lázas, bőrkiütéssel járó betegsége volt, a szakember azt ajánlja,

hazaérkezése után mindenképpen forduljon orvoshoz.

A trópusokról behurcolt betegségek nagy része hasmenés vagy láz, esetleg ezek együttes formájában jelentkezik, ilyenkor, ha a beteg a háziorvosának jelzi, hogy trópusi területről érkezett haza, - nagyon helyesen - a trópusi ambulanciára irányítja, itt ugyanis elérhetőek a speciális diagnosztikai és a terápiás lehetőségek – mondta Szlávik János.

„Dél-Amerikában számos és rendkívül egzotikus kórkép fordul elő, de ezeket ritkán hurcolják be Magyarországra.”