Az okok

A politika természetes műfaja az ellenségkép-képzés – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy mi volt a kormány valódi célja a CEU-törvénnyel.  Majd hozzátette, hogy senki nem akarja bezárni az egyetemet.

"A Közép-európai Egyetem vezetése részéről is

van egy ellenségkép-képzés és ez a politika természetes műfaja.

A másik értelmezési lehetőség pedig az, hogy ez a nemzeti konzultációhoz kapcsolódó kommunikációs kampány kezdő lépése. Hiszen ebben egy nagyon fontos kérdés a civil szervezetek külföldi támogatásának átláthatóvá tételéről szóló pont" - vélekedett a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője azonban úgy látta, hogy a kormány azért módosította a felsőoktatási törvényt, mert

a Fidesz korábbi, Soros György üzletembert érintő kommunikációs stratégiája nem működött.

"Emelt a téten és létrehozott egy olyan törtvényt, ami ellehetetleníti a CEU működését. Ezzel kivívta a középosztály haragját, rálépett a középosztály kislábujjára, amely erre reflex-szerűen reagált, hasonlóképpen, mint az internetadókor, és egy heveny tüntetés-rohamban tört ki. Ez szerintem teljesen logikus és várható lépés volt a tüntetők részéről" - fejtette ki a Publicus Intézet ügyvezetője.

Mráz Ágoston Sámuel azonban túlzásnak tartotta, hogy mindez az embereket nagyon érdekelné. Mint mondta, a vidéken élőket ez az ügy egyáltalán nem foglalkoztatja, zömében azok tüntettek, akik szoktak.

Pulai András szerint azonban ezúttal a demonstrációkon már-már adott esetben Fidesz-szavazók is részt vettek.

A következmények

Az amerikai adminisztrációval és az Európai Néppárton belül is okozhat problémát a Fidesznek a felsőoktatási törvény módosítása – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában a Publicus Intézet ügyvezetője. A Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint viszont az amerikai nézeteltérések kezelhetők, az pedig nem várható, hogy kizárnák a Fideszt az Európai Néppártból. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint ha Donald Trump amerikai elnök kiállna a CEU-mellett, azt támogatói várhatóan nehezményeznék.

"Abban biztos vagyok, hogy Trump elnökkel ez nem fog konfliktust okozni, de az amerikai adminisztrációval okozhat nézeteltéréseket.

De azt gondolom, hogy ebben az esetben is ez egy védhető konfliktus lesz, ezért az amerikai adminisztrációval szükségszerűen felmerülő vita kezelhető lesz" - vélte a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője szerint azonban Donald Trump is megváltoztathatja véleményét. Másrészt nem csak Amerikában okozhat problémát a Közép-európai Egyetemet érintő törvénymódosítás a Fidesznek, hanem az Európai Néppártban is.

"A legemblematikusabb figurája ennek Manfred Weber, aki a CSU egyik bajorországi vezetőjeként kelt ki az akadémiai szabadság megnyirbálása ellen. Ez azért tűnik fordulatnak, mert a legnagyobb pártfogoltja Orbán Viktornak ezekben a kétes helyzetekben mindig Németország volt és azon belül is különösen a CSU és Bajorország.

Abban a pillanatban, amint itt megrendül a bizalom a Fidesz iránt, könnyen lehet, hogy az Európai Unióban is a szőnyeg szélére fog állni a Fidesz"

- mutatott rá Pulai András.

Mráz Ágoston Sámuel szerint azonban amíg Angela Merkel német kancellár sorsa nem dől el – tehát, hogy újraválasztják-e szeptemberben –, addig semmiféle kizárásra nem kerülhet sor az Európai Néppártban. Ha pedig megerősítik pozíciójában a német politikust, akkor 2019-ig, a következő Európai Parlamenti választásokig szintén változatlan lesz a helyzet – tette hozzá a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!