Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv

Már dolgoznak az idegenrendészeti őrizet visszaállításán

A múlt év adatai azt mutatják, hogy 2015-höz képest alacsonyabb, de permanens nyomás alatt állt a magyar-szerb határszakasz - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György kiemelte: az illegális belépési kísérletek száma a magyar-szerb határszakaszon idén eddig 1142, ami legalább a tavalyihoz hasonló nagyságrend annak ellenére, hogy délebbre is intenzív védekezést folytatnak az országok, és az idő is hidegre fordult.

Hangsúlyozta: a 2015-ös és 2016-os terrorcselekmények miatt az európai belbiztonsági helyzet jelentősen romlott, a magyar kormány azonban időben hozott intézkedéseket, amelyek eredményesek voltak, így a magyarországi belbiztonsági helyzet megfelelő.

Mint mondta, Magyarország konzekvens javaslatokat tett, amelyek közül több megvalósult, és egyre növekvő támogatás övezi őket. Nem értünk egyet az európai törekvésekkel, így a relokációval, a bevándorlást könnyítő intézkedésekkel, az EU jogkörének tervezett bővítésével és a belső határellenőrzések fenntartásával - mutatott rá. Közölte: ehelyett a külső schengeni határokat kell lezárni, vissza kell állítani a törvényességet a határellenőrzések során és Európán kívül kell hotspotokat létrehozni.

A belbiztonsági főtanácsadó kifejtette: a tavalyi évben a korábbinál jóval többen próbáltak meg vasúti járműveken elrejtőzve bejutni az országba, míg 2015-ben 111 ilyen eset történt, 2016-ban ezer embert fogtak el vasúti szerelvényeken. A román és az ukrán határszakaszon nem történt annyi illegális határátlépési kísérlet, amennyi indokolttá és szükségessé tette volna a különleges intézkedéseket - közölte. Hozzátette: az időjárás december közepe óta jelentős nehezítő tényező, de a szolgálatot teljesítő katonai és rendőri erők helytállása példaértékű.

Bakondi György kitért rá: a létszám bővítésére és a műszaki megerősítésre vonatkozó kormányzati döntések, intézkedések folyamatban vannak, továbbá a délre fekvő államok határőrizeti tevékenységét magyar rendőri erők segítik.

Emlékeztetett: az európai uniós relokációs elképzelés ellen Magyarország pert indított és minden lehetséges módon szembeszegült. Görögországból csak a tervezett létszám 20 százalékát, Olaszországból 7 százalékát sikerült áttelepíteni, vagyis ez az elképzelés nem volt túl sikeres - vélekedett. Hozzáfűzte: az EU-török megállapodás keretében 800 embert küldtek csak vissza Törökországba, ez sem tömeges szám.

A belbiztonsági főtanácsadó ismertetése alapján regisztrált migránsok Görögországban 63 ezren, Bulgáriában 6 ezren, Szerbiában 7200-an vannak, Németországba pedig 280 ezer új menedékkérő érkezett, 745 ezer menekültkérelem van a német hatóságok előtt, többszázezer ember kérelme tisztázatlan, elbírálása folyamatban van, aminek fontos közbiztonsági hatása is van.

Bakondi György Magyarországot illetően elmondta: a július 5-i jogszabályváltozások hatályba lépéséig 17 800-an jutottak be az országba, utána 470-en. 10 600 embert akadályoztak meg abban, hogy átjussanak a határkerítésen, és 8400 embert kísértek vissza a határ 8 kilométeres körzetéből a kerítés túloldalára - közölte. Kitért rá: 2016-ban 29 400 menekültkérelmet nyújtottak be, nemzetközi védelemben 438-an részesültek, viszont csaknem 50 ezer esetben a menekültügyi eljárás megszűnt, mert ismeretlen helyre távozott a kérelmező. Megjegyezte: jelenleg 858 migráns tartózkodik magyarországi szállásokon.

Kérdésre Donald Trump megválasztott amerikai elnök európai migrációs politikára tett megjegyzéseivel kapcsolatban Bakondi György közölte: Donald Trump még nincs beiktatva, csak később látjuk majd meg a konkrét intézkedéseit, de az eddigi politikai nyilatkozatai alapján remélni lehet, hogy az amerikai politikai változások hatására azok az erők nem nyernek támogatást, amelyek segítették a migránsok beáramlását minél nagyobb számban Európába.

Kérdésre arra is kitért, hogy a Röszkénél a múlt héten elfogott nőket, akik Damaszkuszba, az Iszlám Állam terrorszervezethez akartak eljutni, napokon belül az európai elfogató parancsot kiadó francia és belga hatóságok hazaszállítják és lefolytatják a további eljárást.

Ugyancsak kérdésre a belbiztonsági főtanácsadó azt is elmondta: idegenrendészeti őrizet volt korábban Magyarországon, és a kormány döntést hozott ennek visszaállítására, hogy a belbiztonsági helyzet ne romoljon tovább Magyarországon és Európa szerte. A belügyminiszter dolgozza ki a konkrét szabályozást - közölte.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×