Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Már dolgoznak az idegenrendészeti őrizet visszaállításán

A múlt év adatai azt mutatják, hogy 2015-höz képest alacsonyabb, de permanens nyomás alatt állt a magyar-szerb határszakasz - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György kiemelte: az illegális belépési kísérletek száma a magyar-szerb határszakaszon idén eddig 1142, ami legalább a tavalyihoz hasonló nagyságrend annak ellenére, hogy délebbre is intenzív védekezést folytatnak az országok, és az idő is hidegre fordult.

Hangsúlyozta: a 2015-ös és 2016-os terrorcselekmények miatt az európai belbiztonsági helyzet jelentősen romlott, a magyar kormány azonban időben hozott intézkedéseket, amelyek eredményesek voltak, így a magyarországi belbiztonsági helyzet megfelelő.

Mint mondta, Magyarország konzekvens javaslatokat tett, amelyek közül több megvalósult, és egyre növekvő támogatás övezi őket. Nem értünk egyet az európai törekvésekkel, így a relokációval, a bevándorlást könnyítő intézkedésekkel, az EU jogkörének tervezett bővítésével és a belső határellenőrzések fenntartásával - mutatott rá. Közölte: ehelyett a külső schengeni határokat kell lezárni, vissza kell állítani a törvényességet a határellenőrzések során és Európán kívül kell hotspotokat létrehozni.

A belbiztonsági főtanácsadó kifejtette: a tavalyi évben a korábbinál jóval többen próbáltak meg vasúti járműveken elrejtőzve bejutni az országba, míg 2015-ben 111 ilyen eset történt, 2016-ban ezer embert fogtak el vasúti szerelvényeken. A román és az ukrán határszakaszon nem történt annyi illegális határátlépési kísérlet, amennyi indokolttá és szükségessé tette volna a különleges intézkedéseket - közölte. Hozzátette: az időjárás december közepe óta jelentős nehezítő tényező, de a szolgálatot teljesítő katonai és rendőri erők helytállása példaértékű.

Bakondi György kitért rá: a létszám bővítésére és a műszaki megerősítésre vonatkozó kormányzati döntések, intézkedések folyamatban vannak, továbbá a délre fekvő államok határőrizeti tevékenységét magyar rendőri erők segítik.

Emlékeztetett: az európai uniós relokációs elképzelés ellen Magyarország pert indított és minden lehetséges módon szembeszegült. Görögországból csak a tervezett létszám 20 százalékát, Olaszországból 7 százalékát sikerült áttelepíteni, vagyis ez az elképzelés nem volt túl sikeres - vélekedett. Hozzáfűzte: az EU-török megállapodás keretében 800 embert küldtek csak vissza Törökországba, ez sem tömeges szám.

A belbiztonsági főtanácsadó ismertetése alapján regisztrált migránsok Görögországban 63 ezren, Bulgáriában 6 ezren, Szerbiában 7200-an vannak, Németországba pedig 280 ezer új menedékkérő érkezett, 745 ezer menekültkérelem van a német hatóságok előtt, többszázezer ember kérelme tisztázatlan, elbírálása folyamatban van, aminek fontos közbiztonsági hatása is van.

Bakondi György Magyarországot illetően elmondta: a július 5-i jogszabályváltozások hatályba lépéséig 17 800-an jutottak be az országba, utána 470-en. 10 600 embert akadályoztak meg abban, hogy átjussanak a határkerítésen, és 8400 embert kísértek vissza a határ 8 kilométeres körzetéből a kerítés túloldalára - közölte. Kitért rá: 2016-ban 29 400 menekültkérelmet nyújtottak be, nemzetközi védelemben 438-an részesültek, viszont csaknem 50 ezer esetben a menekültügyi eljárás megszűnt, mert ismeretlen helyre távozott a kérelmező. Megjegyezte: jelenleg 858 migráns tartózkodik magyarországi szállásokon.

Kérdésre Donald Trump megválasztott amerikai elnök európai migrációs politikára tett megjegyzéseivel kapcsolatban Bakondi György közölte: Donald Trump még nincs beiktatva, csak később látjuk majd meg a konkrét intézkedéseit, de az eddigi politikai nyilatkozatai alapján remélni lehet, hogy az amerikai politikai változások hatására azok az erők nem nyernek támogatást, amelyek segítették a migránsok beáramlását minél nagyobb számban Európába.

Kérdésre arra is kitért, hogy a Röszkénél a múlt héten elfogott nőket, akik Damaszkuszba, az Iszlám Állam terrorszervezethez akartak eljutni, napokon belül az európai elfogató parancsot kiadó francia és belga hatóságok hazaszállítják és lefolytatják a további eljárást.

Ugyancsak kérdésre a belbiztonsági főtanácsadó azt is elmondta: idegenrendészeti őrizet volt korábban Magyarországon, és a kormány döntést hozott ennek visszaállítására, hogy a belbiztonsági helyzet ne romoljon tovább Magyarországon és Európa szerte. A belügyminiszter dolgozza ki a konkrét szabályozást - közölte.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!
Cikkünk frissül!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartanak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök. Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút! – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá.

Donald Trump ultimátumot adott Kijevnek és Moszkvának

Az Egyesült Államok júniusig szabott határidőt Ukrajnának és Oroszországnak arra, hogy megállapodásra jussanak a közel négyéves háború lezárásáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírókkal pénteken, azzal, hogy szavait csak szombat reggel lehet nyilvánosságra hozni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Államcsőd fenyegeti a földi paradicsomot, teljesen bedőlhet vele az eszköz, ami eddig még soha

Államcsőd fenyegeti a földi paradicsomot, teljesen bedőlhet vele az eszköz, ami eddig még soha

Áprilisban technikai államcsőd fenyegeti a trópusi paradicsomként és luxus üdülőhelyként emlegetett Maldív-szigeteket: egy 2021-ben kibocsátott 500 millió dolláros speciális államkötvény lejárata és a kapcsolódó kifizetések teljesen kimeríthetik az ország tartalékait. A történet túlmutat a szigetországon: szuverén kibocsátó még nem csúszott meg szukukkal, így egy esetleges késedelem precedenst teremtene, ami a teljes iszlám pénzügyi piac reputációját megrázhatja. A maldív kormány így külső mentőövekben, refinanszírozásban és tartalékfelhasználásban bízik, de a piac számára az áprilisi határidő csak az első nagy stresszteszt egy hosszabb adósságspirálban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×