Infostart.hu
eur:
378.62
usd:
321.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Hiába a meleg, nem volt toplistás 2016

Az Országos Meteorológiai Szolgálat éves elemzése szerint Magyarországon 2016 nagy része melegebb és csapadékosabb volt, mint az 1981-2010-es sokévi átlag.

Elemzésükben kifejtették: Magyarországon 2016 középhőmérséklete több mint 11 fok volt, a 12. legmelegebb évnek bizonyult 1901 óta, de csaknem 1 fokkal elmaradt el az eddigi legmelegebb 2014-től. Ugyanakkor az előző évekhez képest csupán egy olyan hőhullám volt (június 23-26. között), amely megfelelt a másodfokú hőségriasztás kritériumának.

A január átlagos volt, ezzel együtt 2016-hoz köthető a hatodik legmelegebb tél 1901 óta.

A legmagasabb hőmérsékletet július 12-én Kecskemétnél mérték, (36,9 fokot),

a legalacsonyabbat, mínusz 18,5 fokot pedig január 23-án a Nógrád megyei Mihálygergén.

A legnagyobb "pozitív anomália" februárban jelentkezett, akkor a havi átlag több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál. A szeptember 2 fokkal, a március is csaknem 1,5 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Mindezek eredményeként a tavalyi volt a legmelegebb február, míg a szeptember a tizenegyedik legmelegebb lett a hónapok rangsorában, de az első 20 helyezett között szerepel még a június és az április is. A legnagyobb negatív eltérés októberben és decemberben volt, amikor több mint 1 fokkal hidegebb volt az átlagnál.

Emellett megjegyezték, hogy a "hideg küszöbnapok" éves száma is "jól kifejezi a szokásosnál melegebb évet". Az átlagos 95 nap helyett tavaly csak 80 "fagyos" (amikor a minimumok fagypont alatt alakultak) nap volt. Emellett az átlagos tíz helyett csak öt "zord" nap volt, amikor mínusz 10 fok alá is hűlt a hőmérséklet. A szokásos 27 helyett pedig csak 23 "téli" nap volt, amikor a maximumok is fagypont alatt maradtak.

Ezzel együtt a "nyári napok" száma (amikor a maximumok 25 fok felett alakultak) 93 volt, ami meghaladta az 1981-2010-es átlagot (80 nap). A hőségnapok száma (amikor 30 foknál is melegebb volt) a sokévi átlaghoz hasonlóan alakult, 23-at regisztráltak belőle. Mindemellett viszont országos átlagban nem volt (35 fok feletti maximumokat jelentő) "forró" nap.

Tavaly az éves átlagos csapadékösszeg több mint 690 milliméter volt, az 1981-2010-es átlag 118 százaléka. Kiemelkedőnek számít a januári, a februári, a júliusi és az októberi csapadékmennyiség. Januárban 84, októberben 86, júliusban 96, februárban 192 százalékkal haladta meg a havi csapadékmennyiség az adott hónapban szokásos értékeket. Ennek nyomán a tavalyi február volt a legcsapadékosabb 1901-óta, a július a második, a január pedig a tízedik lett a legcsapadékosabb a hónapok sorában. A december (az előzetes adatok alapján), valamint az április és a szeptember viszont igen száraznak bizonyult: a második legszárazabb decembert és a tizedik legszárazabb áprilist tudhatjuk magunk mögött.

Kitértek arra is, hogy az előzetes adatok alapján globálisan a 2016-os év továbbra is rekord melegnek ígérkezik. A 2016 januárjától novemberéig tartó időszak 0,94 Celsius-fokkal haladta meg a bolygó 14 fokos, a teljes 20. századot jellemző átlaghőmérsékletét. Rekord meleg volt Alaszkán, Kanada nyugati területein, az USA északi és keleti régióiban, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részein, Afrika több régiójában, Észak- és Dél-Ázsia egyes részein, valamint Délkelet-Ázsiában. Európában (az előzetes adatok szerint) a 2016-os év a negyedik legmelegebb a sorban - írta a meteorológiai szolgálat.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×