Infostart.hu
eur:
378.88
usd:
319.33
bux:
127457.87
2026. február 13. péntek Ella, Linda

GKI: több mint fél éve stagnál a konjuktúraindex

Júliusban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értékének idei stagnálása, amelynek szintje így továbbra is viszonylag optimista hangulatot tükröz. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások szinte nem változtak, míg a fogyasztói várakozások minimálisan emelkedtek.

A konjunktúraindex január óta mínusz 3 pont körül hullámzik, a júniusi mínusz 3,2 pontról mínusz 3,1 pontra javult. Az üzleti bizalmi index 5,1-ről 5,0 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 27,0-ról mínusz 26,0 pontra emelkedett júliusban.

Az üzleti szférán belül a kereskedelmi és szolgáltató cégek a júniusinál kissé optimistábbak lettek, az építőipari bizalmi index viszont az előző havi fellángolás után visszaesett a májusi szintre. Az építőipar kivételével továbbra is minden ágazatban valamivel több a javulásra, mint a romlásra számító vállalat.

Az ipari bizalmi index júliusban az előző havi szinten maradt. Az előző és a következő időszak termelésének megítélése javult, a készleteké is kicsit jobb lett, de a rendelésállományoké - az exportrendeléseké is - romlott.

Az építőipari várakozások jelentősen, a májusi szintre estek. Az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése is számottevően visszaesett.

A kereskedelmi bizalmi index június után kissé júliusban is emelkedett, de továbbra is bennmaradt az immár az elmúlt több mint másfél évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése kissé növekvőnek érzett készletszint mellett némileg romlott, a rendelések várható alakulását viszont optimistábban minősítették a nyilatkozók.

A szolgáltatói bizalmi index júliusi emelkedése az általános üzletmenet kedvező megítélésének köszönhető, miközben az előző és a következő időszak forgalmáról alkotott vélemény romlott.

A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban kissé gyengült, a kereskedelemben nem változott, a szolgáltató cégeknél erősödött, a lakosság munkanélküliségtől való félelme pedig kissé csökkent.

Az áremelési szándék az iparban kisebb lett. Az építőiparban és a szolgáltató szektorban az áremelésre és csökkenésre számító cégek aránya szinte megegyezik. A kereskedelemben több cég készül áremelésre, mint csökkentésre, de arányuk nem változott júniushoz képest. A fogyasztók inflációs várakozása kissé erősödött.

A magyar gazdaság kilátásait a kereskedelem és a lakosság kivételével minden ágazatban kedvezőtlenebbnek látták a válaszadók, mint júniusban.

A GKI fogyasztói bizalmi index júliusban a júniusi erőteljes csökkenést követően kissé javult. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét jobbnak, míg várható megtakarítási képességüket kissé rosszabbnak ítélték, mint az előző hónapban. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenre vonatkozó vásárlási feltételeit markánsan romlónak, a következő egy évre vonatkozót kissé javulónak érzékelte - közölte a GKI.

Címlapról ajánljuk
Bejelentés – Gyakorlatilag eláll az MSZP a 2026-os választásoktól

Bejelentés – Gyakorlatilag eláll az MSZP a 2026-os választásoktól

36 év történelme ér véget, az MSZMP utódpártja 1990 óta volt tagja a magyar parlamentnek. Négy politikusa függetlenként elindul a választáson, és arra buzdítja a választókat, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak az adott oevk-ban. A pártelnök Komjáthi Imre az InfoRádióban beszélt a döntés részleteiről.

Mi okozta a tüzet? Egy szobában robbanás volt, büntetőeljárás indul Budakeszin

Az elsődleges vizsgálatok szerint valószínűleg az egyik szobában történt robbanás okozhatta a több halottat és rengeteg sérültet követelő, Budakeszin péntekre virradóra történt háztüzet – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. Egy ember elhunyt a kórházban, így már négyre nőtt a halálos áldozatok száma. A sérülteké 26.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Húsz év után megint ott tartunk, hogy az EU próbálja visszagörbíteni az uborkát – belháború lett belőle

Húsz év után megint ott tartunk, hogy az EU próbálja visszagörbíteni az uborkát – belháború lett belőle

Az uniós versenyképességi vita most ott tart, ahol az uborkagörbület legendája: mindenki Brüsszelre mutogat, miközben a szabályok jó részét maguk a tagállamok kérték – majd a nemzeti jogba ültetve még tovább szigorították. Az Alden Biesen kastélyában tartott informális csúcson az „egy kontinens, egy piac” jelszava mögött valójában a 27-féle végrehajtási gyakorlat lebontása volt a tét. A Bizottság omnibuszcsomagokkal és egy új, „28. rezsimnek” nevezett egységes vállalati kerettel próbálná kiegyenesíteni a belső piacot, miközben a francia–német törésvonal az iparpolitikától az energiáig minden kérdésben végigfut. A kérdés nem az, hogy Európa felismerte-e a versenyképességi problémát, hanem az, hogy hajlandó-e saját maga ellenében is megoldani, akár a többsebességes Európa megkerülhetetlenségét elfogadva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×