Arra a kérdésre, hogy született-e gazdasági jellegű megállapodás Angela Merkel hétfői látogatása idején, Balog Zoltán azt mondta: nem is volt cél, hogy ilyen megállapodás szülessen, mert egyébként a német és a magyar cégek, illetve a magyarországi befektetési környezet gyakorolja a vonzerőt a német gazdaságra.
Tehát van egy automatizmus, megállapodásokra nem volt szükség. "Egy-két dolgot, amit a kancellár asszony úgy látott, hogy érdemes lenne javítani a befektetőik biztonsága érdekében, azt nyilván szóba hozta, de inkább a kérdések szintjén. Hiszen el kell ismernünk, hogy azok a különadók, amivel mi rendbe tettük a közteherviselés jegyében a gazdaságot, Magyarország pénzügyi helyzetét, az valóban német vállalatoknak is okozott plusz kiadást vagy jövedelemkiesést. De itt maradtak, sőt, az elmúlt évben növelték a befektetéseiket, itt 6 milliárd euróról beszélünk, és mi magunk is támogattuk őket és itt több százezer munkahelyért felelősek, és ha beszorozzuk mondjuk a 300 ezer munkahelyet egy négy fős családdal, akkor az azt jelenti, hogy milliós nagyságrendben magyar családok a német befektetőktől függenek" - mondta a miniszter.
Balog Zoltán arra a felvetésre, hogy hírek szerint a látogatás nyomán elképzelhető, hogy a következő időszakban lesznek újabb német beruházások, azt mondta: "Ez valóban így van, nyilván az ilyen tárgyalásokat nem érdemes kiszivárogtatni, vagy megelőzni, mert először a háttértárgyalásoknak kell folynia. De nyilván a magyar gazdaságnak és éppen ezért a magyar életszínvonalnak, a magyar munkaerő foglalkoztatásának az érdekében történik. Úgyhogy ezek jó tendenciák. Ebben a kancellári látogatás adhat egy új lendületet, de egyébként ezek a tárgyalások folynak."
A VS.hu arról írt, hogy a magyar miniszterelnök és a német kancellár megállapodott arról, hogy a bajor BMW gyárat építene Magyarországon, a Mercedes bővítené a kecskeméti üzemét, a német Siemens beszállna a Paksi Atomerőmű építésébe és menedzsmentjébe, a magyar állam pedig az amerikai Sikorsky vagy az olasz-brit AgustaWestland helyett a német-francia AirBus Helicopterstől vásárolhat 30 katonai helikoptert 172 milliárd forintért. A portál úgy tudja, hogy az állam 50 százalékos tulajdonosként beszállna a német RWE húsz évig még biztosan működő Mátrai Erőművébe.
Közben az Index azt írta, hogy a BMW kedden cáfolta azokat a magyarországi sajtóértesüléseket, miszerint új gyárat építenének Magyarországon. A BMW szóvivője a Wall Street Journalnak kijelentette, nem tervezik és nem fontolgatják egy új magyarországi gyár építését. Szerinte ez a hír téves. Hozzájuk hasonlóan a Mercedest tulajdonló Daimler AG is cáfolta, hogy bővítenék a kecskeméti gyárat. A Daimler szóvivője egy közleményben azt írta: "a lehetőség a kecskeméti gyár kibővítésére valóban létezik. Ez ettől még igaz. De ennél többről jelenleg nincs szó."
Az emberi erőforrás miniszter az Aréna című műsorban arról is beszélt, hogy szegregációellenes programot indít az állam az oktatásügyben.
"Elképzelhető az, hogy az állam Magyarországon attól függően, hogy egy terület hátrányos helyzetű vagy nem, más szabályozókat alkalmaz az állami szolgáltatórendszerrel, legyen az egészségügy, legyen az szociális ellátás, vagy legyen az éppen az oktatás".
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szerint ez a megoldás a szabad iskolaválasztás miatt kialakult spontán iskolai szegregáció problémájára. Ez azt jelenti - magyarázta a tárcavezető az InfoRádió Aréna című műsorában -, hogy Észak-Borsodban például egy kisebb diákcsoportra több pedagógust juthat, mint Budapest 2. kerületében, a hátrányos helyzetű régióban munkát vállaló háziorvos pedig plusz juttatást kaphat az államtól.
"Egy komplex rendszert akarunk létrehozni, aminek a lényege az, hogy területileg a hátrányos helyzettől függően differenciált állami szolgáltatás lesz, és ebben erős lesz az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika. Készül a minisztériumban egy nagyon komoly terv ezzel kapcsolatban, ehhez az EU-s forrásokat fel tudjuk használni, és bízom benne, hogy akkor ez a hátránykiegyenlítés nem csak az iskola szintjén jelenik majd meg, hanem megjelenik az élet különböző területein".
Balog Zoltán hozzátette: látványosan csökkenni fog azoknak a száma, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolát.
A miniszter hozzátette, hogy az Emberi Erőforrás-fejlesztő Operatív Program keretében majdnem ezermilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a területi hátrányok, és azokon belül az iskolai szegregáció csökkentésére.