Az Agerpres hírügynökség által idézett beszámoló szerint 1990 óta 4 millió 160 ezerrel csökkent Románia rezidens lakossága, amiért 63 százalékos arányban a negatív migrációs mérleg, illetve 37 százalékos arányban a szintén negatív tartományban lévő természetes szaporulat a felelős.

2014-2024 között 364 ezer olyan gyermek született külföldön, akit Romániában (is) anyakönyveztek a szülők, legalább az egyik szülője román állampolgár lévén. Ebben az évtizedben a román állampolgárságú újszülöttek 16 százaléka külföldön látta meg a napvilágot.

A bejelentett állandó romániai lakcímmel rendelkező lakosság sokkal kisebb arányban csökkent az elmúlt három és fél évtizedben. 1990-2024 között 808 ezer lakos emigrált végleg az országból, miközben 646 ezren telepedtek le Romániában.

Tudorel Andrei rámutatott: a bevándorlók között a moldovaiak vannak többségben. Az első két évtizedben például mintegy 75 ezer moldovai telepedett le Romániában, ami több mint a felét teszi ki az illető időszakban bejegyzett letelepedési adatnak. 2011-2022 között 273 ezer moldovai állampolgár jelentkezett be romániai állandó lakcímre, ebben az időszakban a bevándorlók 60 százalékát ők tették ki.

Az ukrajnai háború kitörése óta 34 400 ukrán állampolgár is romániai állandó lakcímmel került a bukaresti hatóságok nyilvántartásába.

Az INS elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikákban a bevándorlók között tartják számon azokat a románokat is, akik külföldi állandó lakhelyükről térnek vissza az országba. 2010-2014 között például a „bevándorlók” 90 százaléka külföldről hazatérő román állampolgár volt. Számuk 2023-ben meghaladta a 200 ezret, de ez már csak a kétharmadát tette ki az akkori bevándorlásnak, mivel sok külföldi is letelepedett Romániában. Az elnök megjegyezte: az utóbbi időben több olyan év is volt, amelyet Románia lakosságtöbblettel zárt, 2022-2024 között például 235 ezerrel növekedett a romániai lakcímmel rendelkezők száma, így az ország állandó lakossága egyszer sem csökkent 19 millió alá.

A román statisztikai intézet igazgatója szerint mintegy 43 millió olyan lakos él az Európai Unióban, aki nem abban az országban született, ahol, életvitelszerűen tartózkodik, akár valamelyik másik uniós, akár valamely unión kívüli országból származik.