Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A szavazatszámláló bizottság tagjai kiürítik az urnát, mielõtt megkezdik a szavazatok számlálását a szavazóhelyiség bezárása után a pécsi, Kossuth téri polgármesteri hivatalban kialakított szavazóhelyiségben, az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Öt budapesti kerületből nem lesznek szavazatszámlálók

A budapesti kátyúhelyzetről, az országgyűlési választásra jelentkezett szavazatszámlálókról, valamint a fővárosi önkormányzat hitelkeretének növeléséről is beszélt Kiss Ambrus.

A fővárosi utakon a január eleje óta regisztrált több mint 26,5 ezer kátyúból már több mint 24 ezret kijavítottak – közölte a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerdán egy budapesti háttérbeszélgetésen. Kiss Ambrus elmondta: a hétfő esti adatok szerint még mintegy 2400 javításra váró kátyúról volt tudomásuk a főváros kezelésében lévő utakon. Hozzátette: hideg- és melegaszfalttal is tudtak dolgozni, és amennyiben az időjárás kedvező lesz, a Budapest Közút február végére ledolgozza a hátrányt.

Arra a kérdésre, hogy az idei tél mennyibe került a fővárosnak, Kiss Ambrus elmondta: a havazással és kátyúzással ez az összeg megközelíti a kétmilliárd forintot, ebből a nagyobb tétel a havazás és annak járulékos költségei voltak. A kátyúzással kapcsolatban megjegyezte: a legjobb megoldás az lenne, ha 10-15 évente le tudnák cserélni az úttest kopórétegét.

Beszámolt arról is, hogy csaknem nyolcezren jelentkeztek szavazatszámlálónak a fővárosban. A Fővárosi Önkormányzat novemberben indított toborzóakciót, amelyben szavazatszámlálókat kerestek a 2026-os országgyűlési választásra. A toborzásban a 23 kerületből öt – az I., az V., a XIII., a XVII. és a XXIII. – nem vett részt.

Kiss Ambrus elmondta:

a felhívásra 7974-en jelentkeztek, de körülbelül 400-an olyan kerületekből jelentkeztek, amelyek nem vettek részt a toborzásban, így az ő jelentkezésüket nem tudták elfogadni.

Hozzátette: Budapesten összesen 1346 szavazókör van. A szavazatszámláló bizottságokba az önkormányzatok szavazókörönként három tagot választanak meg, plusz a póttagokat, így Budapesten csaknem 4500 emberre van szükség szavazatszámlálóként.

A főigazgató szólt arról is, hogy a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén várhatóan tárgyalja azt az előterjesztést, amely a március 1-je és 15-e közötti időszakra – az iparűzésiadó-bevételek megérkezéséig –

40 milliárd forintról 50 milliárd forintra emelné a főváros folyószámlahitel-keretét.

Mint mondta, ez szükséges ahhoz, hogy ki tudják fizetni a béreket, járulékokat, kamatköltségeket, valamint biztosítsák a kisebb intézmények napi működési költségeit.

Kiss Ambrus elmondta: a főváros szinte teljesen kihasználta a rendelkezésére álló folyószámlahitel-keretét, és ahogyan korábban jelezték, egyelőre nem tudják kifizetni a dologi számlákat. Kiemelte: a béreket kifizették, és amennyiben a közgyűlés hozzájárul a hitelkeret átmeneti megemeléséhez, úgy március elején is ki tudják fizetni a béreket.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ehhez nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A Green Policy Center kiadta Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentését, ami már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton. Az alábbi összefoglalóban, a jelentésen belüli nemzetközi rangsorok és Magyarország megítélésére vonatkozó megállapítások lesznek a fókuszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×