„A bankok még mindig túl drágák és túl sokan vannak. A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható. Öt nagy bank maradhat!” – ezt írta ki kedden a Facebook-oldalára Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Palkó István, a Portfolio elemzője a tárcavezető posztjára reagálva az InfoRádióban elmondta: jelenleg hét nagy bank működik Magyarországon, ezért Nagy Márton feltehetőleg két pénzintézet fúzióját vetítette előre.

Nagy Márton keddi bejegyzéséhez egy grafikont is mellékelt, amely szerint 2008-ban még 47 hitelintézet volt Magyarországon, 2025 végén viszont már csak 27, emellett a fióktelepek száma pedig 10-ről 9-re csökkent. Az elemző szerint ezek a számok is azt támasztják alá, hogy Magyarország az élen járt az átalakulásban. Kiemelte, hogy régiós összevetésben 2019 és 2024 között nálunk történt a legtöbb összeolvadás, illetve felvásárlás a bankpiacon, így „ilyen szempontból nem lehet azt mondani, hogy passzív lett volna a szektor”.

Palkó István emlékeztetett, hogy az MBH Bank 2023. május elsején az MKB Bank, a Takarékbank és a Budapest Bank egyesülését követően kezdhette meg a működését, így csökkent hétre a hazánkban jelen lévő nagy pénzintézetek száma. Ezek közül kettőnek magyarországi, kettőnek olaszországi, kettőnek ausztriai, illetve egynek belgiumi döntéshozatali központja van. Az elemző szerint logikus és érthető az az elgondolás, amely szerint kevesebb banknak kellene lennie, és egy újabb összeolvadással már csak öt nagy bank maradna itthon.

A Porfolio elemzője szerint a tőke, az IT-költségek, a mérethatékonyság, a nemzetközi versenyképesség vagy a finanszírozhatóság szempontjából is „van értelme” annak, hogy a jelenleginél kevesebb, de nagyobb bankok működjenek Magyarországon. Indokként megemlítette, hogy

a nagyobb bankok könnyebben mennek ki a kötvénypiacokra a nemzetközi színtéren, továbbá a hatékonyságuk, a profitabilitásuk, a stabilitásuk, a tőkeellátottságuk is erősebb, mint a kisebb pénzintézeteké.

Hozzátette: a jelenleg Magyarországon lévő nagy bankok mindegyike hatékonyan és stabilan működik, inkább a kisebb bankoknál lehetne találni hatékonysági tartalékot, de már utóbbiak is sokkal kevesebben vannak, mint például húsz évvel ezelőtt.

Palkó István megjegyezte: a hét nagy bank közül az OTP-nek és az MBH Banknak van magyarországi székhelye, és róluk nem tudja elképzelni, hogy összeolvadnának, ráadásul kifejezetten egymással versenyeznek, így ezen elgondolás szerint az ő fúziójuk nem lehet reális. Az elemző elmondta: a hozzájuk képest kisebbnek számító további öt külföldi nagyobb bank között van olyan, amely a korábbi években kevésbé működött olyan profitábilisan, mint mostanában. Azt valószínűsíti, hogy a lehetséges összeolvadásnál nem is az lesz a fő szempont, hogy a korábbi években esetleg rosszabbul teljesítette-e egy-egy bank, hanem egy teljes gazdasági ciklust nézhetnek, és

ha megfigyelhető lesz egy hosszabb olyan szakasz, amikor valamelyik pénzintézet már kevésbé tud innoválni, kevésbé képes növelni a hitelállományát, akkor elképzelhető beolvadás egy másik bankba.

Palkó István hangsúlyozta: ha egy bank rossz mérethatékonysággal működik és kevésbé profitábilis, a tőkefelhalmozó képessége is gyengébb lesz. Hozzátette: a következő öt-tíz évben nem lehet kizárni, hogy jön egy olyan szakasz, amikor „komolyabban felmerülhet az, hogy a hét nagy bank közül a kisebbek valamelyike esetleg beleolvad egy nagyobb intézménybe”. Ugyanakkor erre vonatkozó szándék egyelőre nem vehető eszre az anyaintézetek felől. A Portfolio elemzője szerint jelenleg a Raiffeisen Bank, az Intesa Sanpaolo és az UniCredit Bank sem gondolkodik abban, hogy racionalizálja magyarországi tevékenységét, vagyis nem akarnak részt venni semmilyen felvásárlásban vagy összeolvadásban, mert alapvetően elégedettek az itteni leánybankjaik működésével.

Kitért arra is, hogy például az olasz bankok viszonylag kis méretűek ahhoz, hogy komolyan szóba jöhessenek egy esetleges fúziónál. A külföldi leánypiaci tevékenységeik kellően profitábilisak ahhoz, hogy „ne tudjanak kihúzni akár egy hosszabb időszakot az elvártól alacsonyabb nyereséggel Magyarországon”. Palkó István ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt években még ez sem volt érvényes, ugyanis a közelmúltban kifejezetten profitábilisak és magas megtérülésűek voltak még ezek a bankok is.

„Jelen pillanatban nem látható olyan kényszer, ami az összeolvadás felé húzná ezeket a bankokat. Nagy Márton szavai most ilyen szempontból nem tűnnek aktuálisnak”

– jegyezte meg a Portfolio elemzője.

Úgy fogalmazott, ettől függetlenül, benne van a pakliban, hogy a jövőben egyes kisebb bankok kivonulnak Magyarországról, de jelenleg ennek nem látja aktualitását. Hozzátette: az elmúlt húsz év történései alapján bizonyos tanulságokat, következtetéseket le lehet vonni. Például az elmúlt két évtizedben voltak olyan időszakok, amikor komolyan felmerült az, hogy egyes bankok elcserélik egymás leánybankjait, mert így a különböző érdekeltségekkel egyesített intézmény már nagyobb méretet tud elérni, és ez által a tőkeakkumulációs és a hitelezési képessége, valamint a profitabilitása is nagyobb lehet. Nagyobb piaci részesedéssel pedig az adott bank még inkább hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Palkó István hozzátette: az utóbbi időben a kisebb bankok is kifejezetten jól teljesítettek ezen a téren.