Az orosz elnök nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy orosz csapatokat kell küldeni Ukrajnába, de hangoztatta, reméli erre nem lesz szükség.

"Emlékeztetnék arra, hogy a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) felhatalmazott a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában" - mondta Putyin. Hozzátette rögtön, "igazán remélem, hogy nem kell ezt a jogot gyakorolni, és képesek leszünk politikai-diplomáciai eszközökkel rendezni ezeket a sürgető kérdéseket".

Nem sokkal korábban az orosz államfő először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák.

Azt mondta, "az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak".

Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt "a kialakult geopolitikai realitások közepette" építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de "az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen".

Putyin azt is közölte: a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról "részben a NATO bővítésének veszélye", Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés - közölte Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós adásban.

"Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor ők (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba" - mondta az orosz államfő.

Putyin ugyanakkor az Oroszország Ma állami médiavállalat vezetőjének stúdióbeli felvetésére válaszolva hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség agresszív politikájától.