Kifejtették: az eddig követett gyakorlattal szemben a bizottság ülésén a véleménytervezetet csak az egyik raportőr képviselte, mert a másik jelentéstevő, Jana Fischerová a tervezet egyoldalú és kiegyensúlyozatlan megállapításai miatt lemondott. Ezen túlmenően a szavazást a jelentéstervezet részfejezeteinek csütörtöki vitája előtt tartották meg, ami nem felel meg a bizottság eddig követett gyakorlatának, és így beárnyékolhatja a rá eddig jellemző átlátható munkamódszert - írták a közleményben.

Kifogásolták azt is, hogy a jelentéstervezet nem várta be az ET Velencei Bizottságával és az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció eredményét, és nem veszi figyelembe, hogy az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő jogszabályokat az Országgyűlés jelenleg is tárgyalja.

E kételyek miatt az ülés előtt Martonyi János külügyminiszter a parlamenti közgyűlés elnökéhez, Jean-Claude Mignonhoz, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig a monitoring bizottság elnökéhez, Andreas Herkelhez fordult, levélben kérve a döntés elhalasztását - közölték. Hozzátették: a kormány nevében mindkét tárcavezető kifejezte készségét a további nyitott, konstruktív párbeszédre.

A megfigyelési eljárást azon ET-tagország ellen indíthatják, amelyben kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarországgal kapcsolatban tavaly, az alkotmányozási folyamat alkalmával merült fel ez.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság - az ET égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló testület - titkára 2012. március 22-én újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.