Ferenc pápa határozottan ki akarta fejezni, hogy szolidaritást érez a társadalom peremére szorult emberekkel is - mondta Erdő Péter bíboros annak kapcsán, hogy a katolikus egyházfő fiatalkorúak börtönében misézett nagycsütörtökön.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kiemelte: a személyes közvetlenség fontos eleme a küldetésnek. A liturgikus ünneplés is régi korok fogalom- és szimbólumvilágát hordozza, ezt értő és bensőséges módon kell közvetíteni - fejtette ki.

Az esztergom-budapesti érsek a húsvéti liturgiákról is beszélt az InfoRádiónak. Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a kereszténység. E napon a katolikus egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást.

Nagyszombaton az esti vigília szertartással a katolikus egyházban megkezdődik a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a 4. századig vezethető vissza, de az ünnep alapjai a kereszténység kezdetéig nyúlnak vissza. A fény liturgiája fényköszöntő rítussal kezdődik, amely az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából származik. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a 12. században vette át a szokást. A bevonulási körmenet is ebben az időben vált általánossá. A vigíliában ezután a húsvéti gyertya kerül a szertartás középpontjába: a gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ Világosságát" jelképezi.

A nagycsütörtökön elhallgató harangok, az orgona és a csengők ekkor a feltámadás örömének hangot adva ismét megszólalnak. Az olvasmányok és az evangélium után a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben (a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Erdő Péter kiemelte: évente átlagosan ötszáz felnőtt is megkeresztelkedik Magyarországon a húsvéti szertartások keretében. Ha a szentmise keretében nincs keresztelés, a közösség akkor is megújítja keresztségi fogadalmait: megvallja hitét Istenben és ellene mond a sátánnak. A vigília ünnepe az eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatásával éri el csúcspontját.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után végzik. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.