Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István

NGM: a zárószavazás elhalasztása lehetőséget ad az egyeztetésre

A jegybanktörvényt módosító törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztása lehetőséget teremt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány meg tudjon állapodni a jegybanktörvény nyitva maradt, vitás kérdéseiről - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI kérdésére hétfőn.

Megismételték, hogy a kormány prioritásként kezeli a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárását, és azt, hogy az EKB és részben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által igényelt további finomításokkal kapcsolatosan ötoldalú egyeztetések folynak.

Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő kinevezett tárca nélküli miniszter szombaton jelentette be: azt kéri Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőtől, hogy a képviselőcsoport fontolja meg a jegybanktörvény hétfői végszavazásának elhalasztását. Az MTI-nek azt mondta: az elmúlt napok jegybanktörvényt érintő felvetései, valamint a IMF/EU-tárgyalások előkészítése miatt fordult ezzel a kéréssel Rogán Antalhoz.

Rogán Antal vasárnap jelezte, hogy támogatja az indítványt és biztosra vette, hogy később szavaz a Ház a jegybanktörvény módosításáról.

Az MNB-ről szóló törvényt módosító törvényjavaslatról hétfőn tartották volna a végszavazást. Az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten csütörtökön kiadott véleményében azonban nem volt elégedett a javaslattal, mert megítélésük szerint az továbbra sem oldja fel az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályokat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×