Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A közműcégekre is kiterjesztik a "Robin Hood-adót"

A szektort terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.

A "Robin Hood-adóként" ismert közteher mértékének emeléséről és a fizetésre kötelezettek körének kiterjesztéséről hétfőn döntött a parlament. Változás az is, hogy az adóbevétel a jövő évtől a központi költségvetést illeti meg, nem a távhőtörvényben meghatározott célok - így az energiatakarékosság - megvalósítását szolgáló előirányzatokat.

A módosításokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy jelentette be, hogy a kormány egy harmadik, harmincszázalékos társasági adókulcsot vezet be a közműcégeknek és az energiaszolgáltatóknak. Valójában a társasági adókulcs 19 százalék marad, ehhez adódik a hasonló adóalappal számított, a jövő évtől 11 százalékos jövedelemadó.

A 2009-ben bevezetett, átmenetinek szánt adónem fenntartását a tárcavezető azzal indokolta, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány tartása és az államadósság csökkentése mellett, a közteherviselés elvéből pedig az következik, hogy a nagyobb adófizető képességű vállalatok több adót fizessenek.

"Az energiaellátók jövedelemadóját fizetők piaca stabil, ugyanakkor a verseny korlátozottan érvényesül, ezért a piaci szereplők képesek arra, hogy az alacsony társasági adószinthez képest magasabb összegű, a jövedelmet terhelő adót fizessenek" - írta az adózást érintő törvénymódosítások indoklásában Matolcsy György, megjegyezve, hogy mivel az energiapiaci szereplőkéhez hasonló helyzetben vannak a vízszolgáltatók és települési hulladékkezelők, indokolt rájuk is kiterjeszteni a fizetési kötelezettséget.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×