Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

A kisebb létszámú parlamentről tárgyalnak hétfőn a képviselők

A kisebb parlamentről szóló alkotmánymódosítás megvitatásával kezdi meg az érdemi munkát holnap az újonnan megalakult Országgyűlés. A képviselők megtárgyalják a kormányszerkezet kialakításához kapcsolódó javaslatokat is.

A parlament lefolytatja az Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt által benyújtott, a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat általános vitáját is; ennek elfogadásához a házszabály szerint kétharmados többség kell.

Az alkotmánymódosítás 200-ban határozná meg az Országgyűlés létszámát, rendezve a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét is, és az alaptörvényben nevesítené a miniszterelnök-helyettesi poszt intézményét, valamint - a kormány szervezetalakítási szabadságának részeként - külön törvényi szabályozás körébe utalná a kormányzati szervek alkalmazottainak jogállására vonatkozó rendelkezéseket. Az indoklásban az előterjesztők emlékeztetnek arra, hogy a 200 tagú parlamenthez, amelyben 13 kisebbségi képviselő dolgozhatna, módosítani kell a választási törvényt is.

Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×