Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Stumpf: Az államnak nemzeti szolidaritásközösségként, nem üzleti vállalkozásként kell működnie

A Századvég Alapítvány elnöke szerint véget ért az a neoliberális korszak, amely arról szólt, hogy az állam feladatai közül mindent ki kell szervezni. Stumpf István egy, a Parlamentben kedden szervezett közigazgatási konferenciát követően az InfoRádiónak azt mondta: az államnak nemzeti szolidaritási közösségként és nem egy üzleti vállalkozásként kell működnie.

Az állam működtetésében meg kell találni azt az ideális modellt, amelyben világos, hogy ki a tulajdonos, és ki viseli a felelősséget a feladatok elvégzéséért - mondta az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány elnöke. Stumpf István szerint azt kellene átgondolni, hogyan lehet olyan racionális igazgatási szisztémákat létrehozni, amelyben - például a kórházak esetében - az adott megyei jogú városnak és a megyei közgyűlésnek osztott felelőssége alakul ki.

Ha világos, hogy az állam a tulajdonos, viselnie kell az összes költséget, amit oda kell adnia a működtetőnek, akinek nem kell kikunyerálnia azt - magyarázta a politológus. Szerinte az a probléma, hogy nincsen konszenzus arról, hogy melyek az állam által mindenképpen ellátandó feladatok, amelyekhez annak mindenképpen forrást is biztosítania kell, és melyek azok, amelyek elvégzésébe, finanszírozásába be lehet kapcsolni a civil és az üzleti szférát is.

Stumpf István úgy vélekedett: a kormányzásra készülőknek éppen ezért át kell tekintenie, hogy az önkormányzatokra háruló, kétezernél is több feladat közül melyeket kell valóban ellátni, és hogyan lehet ezek számát csökkenteni.

A politológus hozzátette: "a piac üzleti vállalkozás, amely állandóan profitot maximalizál, nem várható el tőle, hogy kalkulálja a közjó szempontjait. Az államnak pedig nemzeti szolidaritásközösségként kellene működnie, nem pedig üzleti vállalkozásként."

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×