Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

A moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása körüli mizéria

Nyolc hónap eltéréssel két szerződésben is eladta a kormány az egykori moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületkomplexumát. 2008 márciusában egy luxemburgi offshore cég vette meg többemeletes épületet 3,5 milliárd forintért, majd a kabinet novemberben is kiírta a pályázatot az értékesítésre. A győztes ugyanaz a cég lett, ugyanakkora összegért.

A műszaki állapota, és rossz kihasználtsága miatt adta el a kormány 2008-ban a Moszkva belvárosában egykor működött kereskedelmi kirendeltség épületét. Mint kiderült, kétszer. Már 2006-ban kormányhatározat született arról, hogy a kabinet eladja az épületet. Faller Jenő külügyi szakállamtitkár a parlament külügyi bizottsága előtt azt mondta, az adásvétel azonban csak 2008-ban jött létre.

"Az MNV Zrt. zárt körű pályázatot hirdetett, amelynek a győztese a Diamond Air luxemburgi bejegyzésű cég lett. A külügyminisztérium irattárában két szerződésmásolat található. Egy 2008 március 14-i, és egy november 5-i keltezéssel. Mindkettő ugyanarra az ingatlanra vonatkozik, és azonos vételárat tartalmaz" - mondta.

Az összeg 23 millió 700 ezer dollárt vagyis akkori árfolyamon számítva több mint 4 milliárd forint, a kormány viszont 3,5 milliárd forintért adta el az ingatlant. Az InfoRádió birtokába került 2008 márciusi szerződésben azonban utalás található arra, hogy a kormány már előleg gyanánt megkapott 2,5 millió dollárt. Ezt viszont mindenki tagadja. Korábban nem is volt szerződés, csak 2005-ben egy szándéknyilatkozat az eladásról. Ez alapján viszont nem lehet átutalni 2,5 millió dollárt semmilyen jogcímen. A lényeg viszont, hogy a vagyonkezelő 2008 novemberében kiírt egy pályázatot a márciusban már eladott épület értékesítésére. A pályázat ismét zárt volt, a győztes ugyanaz lett, és a vételár is ugyanennyi volt.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a kormány utólag papírozta le a korábbi törvénytelenségeket: "Az a következtetés, amit önök levontak, hogy semmilyen vizsgálatot a külügy, senki ellen nem indít, mert a minisztérium semmiért nem felelős, így messziről megállapítható, hogy ez a felelősség elkenése. A Külügyminisztérium megpróbálta elkenni az ügyeket, és utólag lepapírozni a törvénytelen ügyleteket."

A Heti Válasz által megkeresett moszkvai ingatlantanácsadó cég szerint az állam piaci áron legalább 8 milliárd forintot kaphatott volna a belvárosi épületért, tehát Magyarország a lap szerint legjobb esetben is 5 milliárd forintot bukott az üzleten. A vevő, aki jól járt, nem ismert, a luxemburgi offshore cégnek ugyanis újabb offshore cégek a tulajdonosai. Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet szerint egy orosz milliárdos állhat a háttérben, de a magyar felelősöket is jól mutatja, hogy a kormány 2005-ben a lehető legmagasabb szinten tárgyalt az ingatlan eladásáról. Az ügyészség jelenleg is nyomoz az ügyben, és vizsgálja a vagyonkezelő tavalyi tevékenységét is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×