Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

A Mol nem vásárolt a horvát kormánytól INA részvényt

A Mol a legutóbbi horvátországi tranzakciója során nem vásárolt egyetlen darab INA részvényt sem a horvát kormánytól, ezért az erről szóló nyilatkozatokat és cikkeket a társaság nem tudja értelmezni, de visszautasít minden olyan utalást, amely kedvezőtlen színben igyekszik feltüntetni a társaságot - áll a cég közleményében.

A Mol Stjepan Mesic horvát államfő hétfői nyilatkozatára reagált, amelyben azt mondta: jó lenne, ha a korrupcióellenes hivatal (USKOK) kikérdezné Ivo Sanader volt kormányfőt és Damir Polancec volt miniszterelnök-helyettest arról, milyen feltételek mellett adták el az INA horvát olajtársaság részvényeinek egy részét a Mol magyar olaj- és földgázcégnek.

Mesic a horvát közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában hétfőn azt mondta, hogy bár az adásvételi szerződést nyilvánosságra hozták, a közvélemény továbbra sem szerzett tudomást arról, hogy Horvátország mit nyert az ügylettel és mekkora pénzről volt szó az ügyben.

Mesic azt hangoztatta, hogy a szerződés a Mol-ra ruházta át a vállalatirányítási jogokat, s ezzel Horvátország valójában elvesztette befolyását a vállalat döntései felett.

Az INA-ban a horvát államnak 44,85 százalékos részesedése van, míg a Molnak 47,16 százalékos a tulajdoni hányada. A többi részvény kisrészvényesek tulajdonában van.

A Mol "érdeklődéssel követi a különböző politikusi nyilatkozatokat és újságcikkeket, amelyek számos esetben nem a történeti hűségnek megfelelően ábrázolják a múlt évi eseményeket" - írta közleményében az olajcég.

Az INA részvényeket a Mol horvát állampolgárok ezreitől vásárolta meg felár ellenében, nyilvános ajánlattétel során, 2008 októberében, 2.800 horvát kuna részvényenkénti árfolyamon. Az ajánlati ár 1.110 horvát kuna prémiumot jelentett az INA részvények első nyilvános kibocsátási árához (1.690 horvát kuna) viszonyítva. Összehasonlításképpen a Mol közli, hogy hétfőn az INA-részvény záróára 1681 horvát kuna volt, tehát azok, akik éltek az ajánlattal, több mint 65 százalékos prémiumot élveznek.

E tranzakciót annak idején jóváhagyta a Tőzsdefelügyelet és Brüsszel, valamint a Crobenz retail hálózata eladásának feltételével a Horvát Versenyhivatal is. Ez nem is történhetett volna másképp, hiszen a Mol nyilvános részvénytársaság, amelynek minden tranzakciója a teljes nyilvánosság egyidejű tájékoztatásával, transzparens módon történhet - szögezi le a Mol.

A Mol visszautasít minden olyan burkolt vagy nyílt utalást, amely a történteket meghamisítva tevékenységét kedvezőtlen színben próbálja feltüntetni - hangsúlyozza a közlemény.A horvát főügyészség (DORH) november 20-án betekintést kért iratokba, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a Mol magyar olajtársaság tulajdonhányadot szerzett az INA horvát olajtársaságban - jelentette be kedden maga a testület.

A DORH szerint az iratok vizsgálatára azért van szükség, hogy megállapítsák: a tulajdonszerzésre vonatkozó szerződések ártottak-e Horvátország érdekeinek.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×